COVID-19: segíthetnek-e a vitaminok a megelőzésben?
Megelőzhetjük-e a koronavírus okozta COVID-19 kialakulását vitaminok szedésével? Ha igen, milyen vitaminokat javasolt pótolni a járványidőszakban? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a témában.
Az őszi-téli hónapokban mindig kiemelt szerepe volt a vitaminpótlásnak, hiszen ebben az időszakban az idénygyümölcsök és zöldségek hiányában táplálkozásunk is egyoldalúbbá válik, ami miatt szervezetünk vitaminszintje lecsökkenhet. Immunrendszerünk megfelelő működése szempontjából azonban kulcsfontosságúak ezek a mikrotápanyagok, amelyek szedésével felkészíthetjük szervezetünket az ilyenkor esedékes nátha- és influenzaszezonra. De vajon védhetnek-e a vitaminok a tavaly megjelent, majd világjárványt okozó koronavírussal szemben is?
A legjobb tanácsok, hogy immunrendszerünk megfelelően működjön
Immunrendszerünk feladata, hogy megvédjen minket a különböző kórokozók támadásaitól. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy ez a pajzs megbízhatóan, jól működjön. Nézzük, mit kell ehhez tennünk.
Mielőtt kitérnénk a vitaminok és ásványi anyagok lehetséges védő hatásaira, fontos tisztáznunk, hogy ezek a mikrotápanyagok ugyan elengedhetetlenek szervezetünk egészséges működéséhez, mégsem helyettesíthetik a koronavírus ellen kifejlesztett vakcinákat. Önmagában a vitaminpótlás nem elégséges ahhoz, hogy elkerüljük a koronavírus okozta COVID-19-megbetegedést, erre a legjobb esélyünk akkor van, ha beoltanak minket a Magyarországon is elérhető vakcinák egyikével. Nézzük azonban át azt is, hogy az eddigi kutatási eredmények alapján a vitaminoknak milyen szerepük lehet mégis a betegség megelőzésében.
Milyen vitaminok segíthetnek megelőzni a COVID-19-et?
A köztudatban a C-vitamin úgy él, mint az egyik elsődleges immunerősítő, nem is alaptalanul: ennek a vitaminnak nagyon fontos szerepe van a szervezet védelmi rendszerének egészséges működésében. A megfelelően működőimmunrendszerpedig hatékonyabban fel tudja venni a harcot a kórokozókkal, közöttük a koronavírussal is. Ezért a C-vitamin pótlása elsősorban azoknak segíthet a betegség megelőzésében, akik szervezete amúgy hiányt szenved belőle. Korábban terápiás céllal is kísérleteztek vele, és néhány súlyos állapotú, COVID-19-ben szenvedő betegnek adagoltak intravénásan nagyobb dózisú C-vitamint, a hatékonyságát azonban egyértelműen nem tudták bizonyítani. A napi C-vitamin-szükségletünk nagyjából 75-90 milligramm, de a járvány ideje alatt érdemes ennél jóval többet, akár 5-600 milligrammot is a szervezetünkbe juttatni.
Talán kevesebben vannak tisztában vele, hogy a C-vitamin mellett a D-vitaminnak is komoly szerepe van az immunrendszer helyes működésében. Pedig nagyon sokakat érint a hiánya, főleg a napfényben szegény őszi-téli hónapokban. A Semmelweis Egyetem egy korábbi, országos reprezentatív felmérése szerint a magyar lakosság 94 százaléka D-vitamin-hiányos valamilyen szinten. Kisebb kutatások már igazolták, hogy a D-vitamin-hiányban szenvedők nagyobb eséllyel fertőződnek meg a koronavírussal, valamint a betegség is súlyosabb lefolyású náluk. Különösen a járvány hónapjaiban érdemes nagyobb figyelmet fordítani ennek a vitaminnak a pótlására. Egy egészséges felnőtt szervezetnek napi 1500-2000 nemzetközi egységre van szüksége belőle.
Egy kisebb volumenű, Hollandiában végzett kutatás azt is megállapította, hogy a COVID-19 veszélyesebb a K-vitamin-hiányban szenvedő betegekre. Az eredmények szerint nagyobb arányban igényeltek intenzív ellátást és többen is haltak meg azok közül, akik hiányt szenvedtek ebből a tojásban és kék sajtokban is nagy arányban megtalálható vitaminból. Ennek egyik lehetséges oka, hogy a K-vitaminnak fontos szerepe van a megfelelő véralvadási folyamatokban, illetve a tüdőbetegségek ellen is védő fehérjék termelésében. A vitaminból testsúlykilogrammonként nagyjából 1 mikrogrammra van szüksége szervezetünknek.
Az ásványi anyagok közül a cinknek is lehet némi szerepe a COVID-19 elleni védekezésben. Korábbi kutatások szerint a cinkhiányban szenvedő fertőzötteknél súlyosabb volt a betegség lefolyása és nagyobb volt a halálozások aránya is. Ez logikus is annak ismeretében, hogy az ásványi anyag alacsony szintje esetén az immunrendszer is legyengül, és a szervezet fogékonyabb lesz a fertőzésekre. A cinket legnagyobb mennyiségben a húsok, a máj, a hüvelyesek és a tojás tartalmazza. Egy átlagos felnőtt nőnek naponta 8, egy férfinak pedig 11 milligramm szükséges belőle.
A szakemberek a vitaminkészítmények szedését általában kúraszerűen javasolják. Fontos, hogy az életkorunknak, nemünknek, fizikai aktivitásunknak megfelelően válasszuk ki a számunkra megfelelő étrend-kiegészítőt, amiben háziorvosunk vagy gyógyszerészünk is segíthet. Célszerű a kombinált vitamin- és ásványianyag-készítmények mellett dönteni, hiszen ezek az átlagos igényeknek megfelelő arányban tartalmazzák a szükséges összetevőket.
Kedves Doktor Úr/Nő! Két éve pánikzavart, depressziót állapítottak meg nálam télen, ami következő télen újra előjött. Medazepamot és Citalopramot szedtem egészen tavaly augusztusig. Aztán minden rendben volt, októberben elkezdtem szedni a Brandenburg nevű készítményt, amiben igen magas a B-vitaminok tartalma, 50 mg-osak, illetve cink, folsav és Withania Somnifera növénykivonat. Nos, ezt azóta is szedem, ugye tavaly októbertől, de kérdem én, nem káros ez a túlzott vitaminfogyasztás? Az utóbbi időben többet szédültem, mint eddig, egyébként jól elvoltam vele télen. Megpróbáltam abbahagyni, de rosszul lettem. Szedjem vajon tovább? Vagy fokozatosan hagyjam abba? Köszönöm a tanácsot...
Kedves Hölgyem! A korábbi kérdésére adott válaszomban már részben megfeleltem. A vitaminfogyasztásra vonatkozólag fontos tudni, hogy a túlzott vitaminbevitel is lehet káros, mert nem minden vitamin bomlik le viszonylag gyorsan, vannak v...
