"Olyan hangot adtam ki éjszaka, mintha kavicsot rágnék"

Kiss Gréta

Magyarország lakosságának akár 30 százalékát is érintheti a fogcsikorgatás, amely, ha kezeletlenül marad, óriási pusztítást tud végezni a szájüregben és annak környékén - nem érdemes tehát halogatni szakember felkeresését. A témáról dr. Schmidt Péterrel, a Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinika szakorvosával beszélgettünk.

"A gyökereivel együtt kivette, majd visszatette a fogait"

Amíg nem találkoztam dr. Rosta Péter parodontológussal, addig meg voltam róla győződve, hogy a fogmosási technikám, még ha kell is rajta finomítani valamennyit, rendben van. Aztán kiderült, hogy egész életemben rosszul mostam fogat, és valószínűleg rajtam kívül még jó páran vannak így, csak nem tudják. A szakemberrel arról is beszélgettünk, miért nem szabad legyinteni, ha vérzik az íny, mi a helyzet a szájvizekkel, és hogyan súlyosbíthatják a fogágybetegségek például a szívproblémákat. Az interjút ide kattintva olvashatja el.

"Olyan volt, mintha kavicsokat rágnál, attól féltem, reggelre nem lesz fogad" - mondta a párom pár hónappal ezelőtt, amikor szóba került, hogy éjszakánként csikorgatom a fogam. Bár korábban is hallotta már - ahogy ő fogalmaz -, hogy ilyen "iszonytató hangot" adok ki, valamiért nem említette, nekem pedig fogalmam sem volt arról, mit művelek álmomban. A nagy leleplezés után még jó ideig nem mentem fogorvoshoz a problémámmal, de végül rászántam magam: e cikk írásakor már több mint egy hónapja egy úgynevezett harapásemelővel a számban alszom, ami védi a fogaimat. Később még kitérek rá, mi is a lényege ennek a terápiás módszernek, és milyen más kezelési lehetőségek vannak, előtte azonban fontos, hogy tisztázzunk néhány kérdést a fogcsikorgatással kapcsolatban. Kezdésként például azt, hogy mit is értünk az említett fogalom alatt?

100 kilogrammos erő nehezedik a fogakra

A fogcsikorgatás az összefoglaló néven bruxizmusnak nevezett viselkedési formák egyike - mondta dr. Schmidt Péter, a Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinika szakorvosa a HáziPatikának.  Majd folytatta: mindez azt jelenti, hogy valaki összeszorítja a fogait, elmozdítja egymásról őket, és ez csikorgó hangot eredményez. Szintén a bruxizmus témakörébe tartozik a fogszorítás (ilyenkor az alsó és felső fogak nagy erővel történő összeszorítását nem kíséri hangjelenség), az ajakpréselés (a lágyrészeknek, vagyis az ajaknak, orcának a bepréselése, szorítása), illetve az, amikor kicsit nyitott szájjal megfeszítjük az izmainkat (e mögött a fogak összeérintése nélküli feszes izomműködés áll). Mint azt a szakember hangsúlyozta, mindezt azért fontos kiemelni, mert sok páciens nem tudja, hogy a fogszorítás is egyfajta fogcsikorgatás, csak mivel nem az állkapocs mozgatásával jön létre, hanem statikus, így nem ad ki hangot. A szakma úgy tartja, a fogszorítás veszélyesebb, mint a fogcsikorgatás, mert sokkal nagyobb terhet ró a fogakra, a rágóizomra és -ízületre.

A fogcsikorgatás sok embert érintő probléma, amit komolyan kell venni, mert a többi között a fogaink láthatják a kárát.
A fogcsikorgatás sok embert érintő probléma, amit komolyan kell venni, mert a többi között a fogaink láthatják a kárát. Fotó: Getty Images

A fogcsikorgatás egyik legjellegzetesebb tünete a cseppet sem kellemes hangjelenség, ám nem ez az egyetlen, ami figyelmeztethet a bajra. "Fogcsikorgatás, fogszorítás közben 100 kg-os vagy a fölötti nagyságú erő nehezedik a fogakra, ami, főleg alvó állapotban, egy nagyon intenzív, kontrollálatlan erőt jelent. Ennek eredményeképpen egyrészt túlterhelődnek a fogak, másrészt kopásnak indulhatnak. Utóbbit úgy vehetjük észre, hogy az elülső fogak éle, az alsó fogak éli része, a felsők belső területe megkopik. Szintén intő jel, ha rágáskor érzékenyek a fogak, ez vagy a túlterhelés miatt alakul ki, vagy azért, mert a zománc lekopott a fogról, és érzékeny területek is megnyíltak" - magyarázza dr. Schmidt Péter.

Az állkapocs kattogása szintén utalhat fogcsikorgatásra. A jelenség hátterében az áll, hogy a rágóízületben lévő körömnyi méretű, porcszerű korong - az úgynevezett ízületi discus - egy idő után már nem tudja elviselni a fentebb is említett, körülbelül 100 kilogrammos erő jelentette terhet, és kinyomódik a helyéről. Meglepő módon a halántéktájék, az állkapocsszöglet, a nyak, illetve a nyelvcsont alatti izmok és az állkapocs alatti területek fájdalmát, esetleg a furcsa, megmagyarázhatatlan eredetű fejfájást is sok esetben fogcsikorgatás okozza, méghozzá a túlterhelődő rágóizmok miatt. A rágóizmok ugyanolyanok, mint a testünk összes többi harántcsíkolt izma, egy idő után kimerülnek, elfáradnak, és túlterheléses tünetek jelentkezhetnek rajtuk.

Nem mindig a fogak a hibásak

A fogcsikorgatás diagnosztizálása általában nem túl nehéz, feltéve, ha a páciens felismeri a jellemző tüneteket, és gyanújával rögtön fogorvoshoz fordul. Amennyiben azonban a kevésbé tipikus panaszokkal - például halánték- vagy fülfájdalommal, esetleg szédüléssel - keres fel teljesen más területeken dolgozó szakembereket, akkor a probléma gyökerét sokszor csak hónapok, évek alatt találják meg.

Fogcsikorgatás gyerekeknél

A fogcsikorgatás, fogszorítás gyerekeknél is jelentkezhet, de náluk elsősorban fiziológiásnak, vagyis olyan életkori sajátosságnak szokták tekinteni, amelynek mértéke az idő múlásával egyre csökken. Természetesen az említett viselkedésformák előfordulásában a gyerekeknél ugyanúgy szerepet játszhat a stressz, amelyet okozhat például a túlterheltség, egy iskolai felvételi, egy új tanár vagy esetleg az iskolai zaklatás is.


Ha a gyerek abban az időszakban csikorgatja a fogait, amikor még tejfogai vannak, az esztétikai hatások nem nevezhetőek tartósnak, hiszen a tejfog egy idő után lecserélődik. Az állkapocsízület azonban jobban megszenvedheti a káros viselkedésformákat, a nagy terhelés ugyanis negatív irányba befolyásolja a fejlődését. Szerencsére a gyerekek jó gyógyhajlammal rendelkeznek, így ha sikerül rájönni, mi okozza a problémát, a megfelelően összeállított terápia hamar eredményre vezethet.


Amennyiben stressz áll a háttérben, érdemes pszichológushoz vinni a gyereket, esetleg megtanítani valamilyen relaxációs technikára, amelyet rendszeresen gyakorolhat. Hatásos lehet az intenzív gyógytorna is, illetve az, ha leszoktatjuk azon rossz szokásokról, amik súlyosbíthatják az állapotát: ide tartozik a túlzásba vitt rágózás, a körömrágás, a folyamatos mobilozás, amely rossz testtartást generál, illetve a sportszegény életmód.

A diagnózis felállítása után dr. Schmidt Péter szerint az a következő lépés, hogy utánajárjunk a kiváltó oknak. "Az 1930-as évek közepétől a '80-as évek végéig úgy tartotta a szakma, hogy mindenféle ilyen elváltozásért csak és kizárólag a fogak felelősek: vagyis a fogcsikorgatás, fogszorítás oka, hogy nem jó helyen van az állkapocs, vagy nem megfelelő a fogak felülete. A kezelés annyiból állt, hogy lecsiszolták a fogak felületét, hogy ne legyenek zavaró érintkezések, esetleg ellátták a beteget új fogpótlással, fogszabályozással, hogy megváltoztassák az állkapocs-pozíciót. Aztán a '90-es évektől elindult egy új tendencia, amely felfedezte a stressz egyre kiemeltebb szerepét, és ma már tudjuk, hogy bár a fogak nem hagyhatóak ki a képletből, alapjában véve a stressz a fő előidéző" - húzza alá a szakember.

Noha előfordul, hogy valaki 80 éves koráig csikorgatja a fogait anélkül, hogy bármiféle gondja lenne belőle, azért nem ez az általános. Kezelés nélkül a legtöbb érintettnél egy bizonyos idő után egyrészt komoly esztétikai problémát okoz a fogak kopása, adott esetben törése - a doktor úr mesélt egy kolléganőjéről, aki csikorgatás közben hosszában kettétörte két fogát -, másrészt a fájdalmak krónikussá válhatnak, és akkor is kínozzák a beteget, ha nem áll fent a kiváltó tényező.

Csak egy marék szilikon maradt a párnája mellett

A terápiás módszerek közül az úgynevezett harapásemelő sín a legismertebb. Ennek van puha és kemény változata: előbbi 1,5-2 mm vastag, mélyhúzásos technikával, puhán maradó műanyagból készül, utóbbi pedig egy, a fogaknál puhább, de alapvetően kemény műanyag eszköz. Fogcsikorgatáskor elsősorban a kemény sínt ajánlják, amely nem engedi a korai érintkezéseket, és hozzájárul ahhoz, hogy a megfelelő rágó-, fogvezetési pályák jól működjenek, és a fogcsikorgatás, fogszorítás ellen hassanak.

Mivel én puha sínt kaptam a fogcsikorgatásomra a fogorvostól, némiképp pánikba esve kérdeztem dr. Schmidt Pétert, pontosan miért nem javasolt ez a fajta eszköz. "Ha puha sínt helyezünk a fogakra éjszakára, akkor a visszajelzés, hogy szorítom a fogam, és kemény felülettel érintkezik az alsó és felső fogorom, elvész, mert a puha sínnel kikapcsolom, csökkentem. Ez azért fontos, mert bár ilyenkor nem hallani a csikorgó hangot, az állkapcsot, a rágóízületet és az izmokat terhelő erőhatások nagyobbak lehetnek, hiszen kontroll nélkül még erősebben szoríthatja össze a beteg a fogait" - így a szakember, akinek a magyarázata után, ha lehet, még inkább megijedtem.

A doktor úr azonban megnyugtatott: ha a fogak kopásán kívül nincs más tünetem, nem kattog az ízületem, nem fájnak a rágóizmaim, akkor a puha sín is jól tud működni. Emellett figyelmeztetett: egy hónap hordás után ellenőrizzem, nincsenek-e sérülések, esetleg lyukak az eszközön, mert ha igen, érdemes átváltani a kemény sínre. "Volt olyan betegem, aki kapott egy puha sínt, és másnap reggelre teljesen szétrágta, csak egy marék szilikon maradt a párnája mellett" - mesélte.


A kezelési lehetőségekre visszatérve: ha izomfájdalomtól is szenved a beteg, akkor állkapocsízülettel, rágóizomzattal foglalkozó gyógytornászhoz kell irányítani, aki különböző gyakorlatokkal segíti az izmok relaxációját, nyújtását. Akut fájdalomnál fájdalomcsillapító, nem-szteroid gyulladásgátló, izomlazító, izomrelaxáns adható. Adott esetben szükség lehet fogszabályozásra, fogpótlásra, hogy be lehessen állítani a megfelelő harapást, vagy véglegesíteni lehessen egy rossz állkapocs- vagy fogpozíciónak a helyrehozatalát. Amennyiben a rágóízület erősebben károsodott, esetleg artrózisos elváltozások vannak az ízületen belül, károsodott a csontfelszín, a discus, akkor sebészi, invazívabb terápiák is szóba jöhetnek (ízületi átmosások, ízületen belüli regeneratív injekciók). Ez azonban dr. Schmidt Péter szerint nagyon ritka, a "gyógyuláshoz" általában elég a sín, vagy a sín és a gyógytorna kombinációja.

Egyelőre úgy tűnik, nekem is beválik a puha sín, és még csak le sem kell cserélni keményre - mivel letelt az egy hónap, a doktor úr tanácsát követve megvizsgáltam az állapotát, és szerencsére amortizációnak nincsen nyoma. 

Értékelje a cikket!

Tisztelt Doktor Úr! 62 éves, nő vagyok. Újabban gyakran megharapom a számat belülről (nem az ajkamat). Az alsó 1.-2. fogam között kisebb rés keletkezett. A felső két középső fogam nagyon éles, emiatt az alsó ajkam már érzékennyé vált. Férjem nem mondta, hogy horkolnék. Olvastam a fogvédő, emelőről éjszakai használatra. Az a kérdésem, hogy mind az alsó, mind a felső első fogakra kell-e ilyen emelő? Hol érdeklődjek az elkészítésről, ha szükséges. Köszönettel: J.G-né

Kedves J.G.-né! Valóban, a harapás emelő segíthet a tünetek megszüntetésében. Elég csak az alsó fogsorra elkészíteni, enyhén rugalmas anyagból készül, így nem kényelmetlen a viselése. Természetesen csak éjszakára. A rendelőmben kész...

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+10, +15 °C
Minimum:
0, +5 °C

Hazánkban szombaton délelőtt változóan felhős lesz az ég, csapadék nem alakul ki.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag