A stressztűrés tanítható - gyerekeknek is 2. rész

Pusztai Éva

A szülők többsége elismeri; gyermekeik is nagy stresszben töltik napjaikat. Mikor azonban a túlzott megterhelés, a teljesíthetetlen vagy ellentmondó elvárások miatt baj van a gyerekkel, ritkán gondolnak arra, hogy a stressztűrő-képesség fejleszthető.

Nagyon leegyszerűsítve két megoldás kínálkozik: amit lehet, elkerülni, figyelmen kívül hagyni, tudatosan védekezni ellene, amit viszont kénytelenek vagyunk felvállalni, azt a lehető leghatékonyabban, célirányosan tegyük. A gyerekekre különösen jellemző, hogy iskolai dolgozatírás előtt esetleg már napokkal szoronganak, rosszul alszanak, nyugtalanok. Ez felesleges energiapazarlás, ami ráadásul a tanulás hatékonyságát is csökkenti, egyes gyerekeknél, pedig a tanulás helyett használatos. Megfelelően felépített gyakorlatokkal meg lehet tanítani őket, hogy az ilyen stressztényezőket önmaguk is ki tudják iktatni.

Ügyesen relaxálnak

A 6-12 évesek nagyon könnyen megtanulják a különféle relaxációs technikákat. Ebben az életkorban még sokkal jobb kapcsolatban vannak a testükkel, mint a legtöbb felnőtt, így könnyebben ismerik fel a testi panaszok és a stresszhelyzetek összefüggéseit. Mivel a gyerekek egyébként is szívesen vesznek részt különféle szerepjátékokban, gyorsan elsajátítják a stresszkezelő stratégiákat.
Ennek egyik hatásos formája a naplóírás. A gyerekek folyamatosan rögzítik, hogy milyen események, milyen érzéseket, gondolatokat és testi tüneteket váltottak ki belőlük. Amikor ezeket a bejegyzéseket esetleg egy tréning vezetőjével és résztvevőivel, vagy ideális esetben a szülővel, megbeszélik, észrevétlen fogják felismerni, hogy ami tegnap, tegnapelőtt még annyira nyomasztotta őket, mára már elillant. Ez a felismerés erőt ad a következő stresszhelyzetben, hogy kevésbé reagálják túl az eseményeket

Ami tegnap nyomasztott, már elszállt

De mit tehet az a szülő, akinek nincs módjában stresszkezelő tréningre küldeni a gyerekét, ugyanakkor látja, hogy baj van? - például szűkebb hazánkban. Az első és legfontosabb lépés, hogy ne varrjuk az egészet a gyerek vagy az iskola nyakába. Ne marasztaljunk el senkit azért, ha a gyerekünk rosszul viseli a különféle kihívásokat. Ehelyett próbáljuk ugyanolyan feladatnak tekinteni a mentális teherbíró-képesség javítását, mint amikor segítettünk neki abban, hogy megtanuljon biciklizni, síelni, vagy fára mászni. A gyerekek egyébként a tanulásra termettek, legfeljebb a zavaró körülmények veszik el a kedvüket. Gondoljunk csak arra, hogy megszületésétől 3-4 éves koráig lényegében magától megtanul járni, beszélni, önmagát a világtól megkülönböztetni. A növekvő gyermek mindennél jobban el akarja sajátítani az önálló élethez szükséges ismereteket. Vagyis sokkal többet bízhatunk rá, mint amennyit szülőként általában meg szoktunk engedni.
A családi beszélgetésekben sajnos nagyon ritkán kerül terítékre a mindennapi kihívásokkal való megbirkózás, vagyis a stresszkezelés. A gyerekeknek csak ritkán van alkalmuk úgy beszámolni az őket ért sérelmekről szüleiknek, hogy azok ne vágnának a gyerek szavába, rendreutasító, fegyelmező stílusban. Felmérések igazolják, hogy a szülők nagy része például nem hiszi el, hogy a gyerek pszichoszomatikus tünetei, alvási nehézségei, gyomor panaszai, fejfájása, az őt ért stressz következménye. (Miközben saját magára vonatkoztatva ugyanezt fennen hangoztatja.)

Beszélgetni, beszélgetni!

Feltehetően a rosszul értelmezett szülői tekintély elvesztésétől tartanak, amikor nem mernek egy ilyen beszélgetésbe belevágni. Pedig akár még a szülő is tanulhatna a gyerekétől, és fordítva, ha a munkahelyi és iskolai, vagy a mindkettőjüket érintő otthoni konfliktusokat néha olyan nézőpontból is megbeszélnék, hogy nem azt vizsgálják, kinek van "igaza", hanem hogy ki miként éli meg a történteket. Az úgynevezett humanisztikus pszichológia "én-üzeneteknek" nevezi az olyan beszélgetést, amelyben a résztvevők kizárólag a saját érzéseiket, nézőpontjukat, gondolataikat mondják el egy adott - esetleg vitatott - kérdésről. Az ilyen párbeszéd felszabadító erejű, mert kölcsönösen biztosak lehetnek a résztvevők, hogy a másik nem szidni, számon kérni, felelősségre vonni fog, hanem csupán azt mondja el, mit érez, mit váltott ki benne például egy kudarc, egy csalódás, egy negatív esemény.
A lelki ellenállóképesség az egyre gyorsabban változó világban minden eddiginél fontosabbá válik. A mai gyerekek sorsát kevésbé fogja eldönteni a származás, vagy az otthonról megörökölt anyagi javak, mint a változás és az alkalmazkodás képessége. Ehhez azonban az intellektuális tudás mellett elengedhetetlenül szükséges a változások, kihívások elviselésére szolgáló lelki egészség, a megfelelő stresszkezelő-képesség.

TERMÉKEK A KINÁLATÁBÓL

szponzorált tartalom
Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+16, +21 °C
Minimum:
+2, +9 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt a kevés felhő mellett alapvetően napos idő lesz, a ködfoltok is feloszlanak.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag