+13° - +25°
Nincs front

Tényleg vész a tüdővész?

A tbc kórokozója a Mycobacterium tuberculosis, ami a hírek szerint multirezisztens törzseivel szerte a világon újra támadásba lendül, és ismételten járványokkal fenyeget. Közben Európa államaiban visszaszorul a szervezett lakossági szűrés.

Tébécé-történelem

A tébécé először az ókori Egyiptom időszakából adott hírt magáról. A Kr. e. 3700-tól 1000-ig több mint száz esetben sikerült morfológiai úton igazolni a betegség jelenlétét. Egy, a 21. dinasztiából származó, tébai Amun-pap múmiájának vizsgálatakor a gerinc megtörését okozó csontelváltozást igazoltak. Több egymás melletti temetkezésből tébécés elváltozásokat mutató maradványok is előkerültek. A betegséget a római időkben már jól ismerték, több jól datálható sírból került elő csonttébécés emberi maradvány. Biztosra vehető, hogy az amerikai kontinens a Kolumbusz előtti időkben már tébécével fertőzött terület volt. A perui múmiák tébécés csonttünetei ezt egyértelművé teszik: úgy tűnik, hogy a történeti időkben a betegség morbiditása az Újvilágban jóval meghaladta az eurázsiai területeken észlelt adatokat.

A betegség jelenléte a középkori Európában már általános volt. Feltételezhetően a keresztes hadjáratok is hozzájárultak az európai területek magas fertőzöttségi arányához. A Szentföld keresztény államainak területéről és a Közel-Kelet moszlim régiójából is jelentős számú paleopatológiai bizonyíték van a tébécé jelenlétére (ilyen a híres "Le Petit Gérin" lelőhely gyermekkoponyája). Az állandóan hadban álló, alultáplált és a városias életformát előnyben részesítő keresztesek között számtalan betegség ütötte fel a fejét, a tuberculosis csak egy volt a sok "új" betegség közül.



A tébécés megbetegedések és a tüdőgümőkór egyértelmű kapcsolatát csak a XVII. században ismerték fel. A leydeni egyetemen oktató Frans de la Boe Sylvius (1614-1672) már a tébécé tünettanába sorolja a tüdő gümős elváltozásait (a tuberculumokat), amit a járványokról írott híres munkája, a Tractatus de affectu epidemico is említ. A pontos kóroki összefüggést azonban csak G. L. Bayle (1774-1816), angol orvos írta le 1810-ben. Az ő felfedezését követően terjedt el a betegség tuberculosis megnevezése, amelyet hivatalosan 1834 óta használunk. A betegség tüneteiről, feltételezett okairól és a gyógyításáról először összefoglalóan Richard Morton írt. Az 1850-60-as évektől a viktoriánus Anglia kilábalt a tüdőtébécé sokkjából.

Három fontos dátum

1882-ben Robert Koch felismerte a Mycobacterium tuberculosis baktériumot és annak patogenitását, azaz kórokozó képességét. Robert Koch először kollegái elé tárta bizonyítékait a tébécé kórokozójáról. A berlini egyetem könyvtárszobájában elhangzottakat cáfolandó egyik orvoskollégája felhajtott egy pohárnyi Koch-féle bacillust, mondván, lám nem igaz, hogy cseppfertőzéssel terjed. A gyomorban mind az emésztés martaléka lett, így a hitetlen kolléga valóban nem lett beteg. Kochnak azonban igaza volt. Louis Pasteur rájött, hogy a kórokozók legyengíthetők, és mesterségesen kiváltott immunválasszal az egyes fertőző betegségek megelőzhetők. Felfedezése hozzájárult ahhoz, hogy 1921-ben megkezdték az első oltásokat a Calmette és Guerin által kifejlesztett oltóanyaggal. 1925-ben Angliában elrendelték a betegség kötelező (térítésmentes) kórházi kezelését. A rendszeres oltásokkal a betegség epidémikus formája kezelhetővé vált. 1943-tól elkezdődhetett a megbetegedettek gyógyszeres kezelése, mivel S. Waksman és A. Schatz felfedezte a Streptomycint.

A betegség modernkori története

Tudta-e?

Tébécében halt meg például Shelley, Keats, Browning, a Brontë nővérek, de Paganini, Chopin és Grieg is. A fiatal életnek a fertőzéssel szembeni veszedelmes kiszolgáltatottságát mutatja a Bohémélet Mimijének és a Traviata Violettájának tragikus sorsa, illetve Thomas Mann Varázshegye.

A 19. század második felére a gümőkór polgári betegséggé nőtte ki magát, előfordulása már nem kötődött annyira egyértelműen az alacsony társadalmi rétegekhez. Megváltozott a korspecifikus morbiditás is: a gyermekek betegségéből előbb a fiatal felnőttek, majd az idősebb korcsoportok betegsége lett, s a betegek női túlsúlyát egyértelműen a férfiaké váltotta fel.

Magyarországon a tébécés megbetegedések járványszerű megjelenése 1896 és 1905 között tetőzött és főként Budapestre koncentrálódott. Évente mintegy hetvenezren haltak meg gümőkórban. Az első, tüdőbetegek kezelésére szakosodott szegénykórház 1901-ben kezdte meg működését. Az 1905-től javuló tendenciát az I. világháború ismét megfordította. Az I. világháború éveit követően a tébécé radikális sebészi kezelésének köszönhetően a hadirokkantak mellett jelentős számú amputált végtagú tébécés beteg is feliratkozott a művégtagot és mankót igénylők névsorába. A II. világháború hasonló hatással volt a javulást mutató statisztikákra. A kötelező BCG oltást 1953-tól vezették be. A tüdőszűrés a 60-as évektől évtizedekig kötelező volt, ma elsősorban a 40 éven felülieknek ajánlják. 1996-tól központi, egyéni, számítógépes nyilvántartási és követési rendszert tartanak fenn.

200 éves váci tébécések

265 ember csaknem kétszáz éves, emberi beavatkozás nélkül mumifikálódott maradványait tárták fel Vácott. A konzerválás után megkezdődött a múmiák tudományos vizsgálata, amelynek során kiderült, hogy az elhunytak nagy része tébécével fertőződött meg. A természetes mumifikálódást a kripta egyedülálló mikroklímája és a temetkezés módja tette lehetővé. A további vizsgálatok kiderítették azt is, hogy voltak közöttük, akik magukban hordozták a tébécé kórokozóját, de genetikusan hordoztak egy olyan fehérjét is, amely megakadályozta a betegség kialakulását. A múzeum tájékoztatása szerint ez a tudományos felfedezés korszakalkotó lehet a tébécé gyógyításában. A kiállításon többek között bemutatják a múmiák radiológiai vizsgálatát is. 2006. november 30-ig tekinthető meg a Magyar Természettudományi Múzeumban a Rejtélyek, sorsok, múmiák - a domonkos templom titka című kiállítás. Itt láthatók azok a múmiák, melyeket Vácott találtak egy 1994-es templomfelújítás során.

Kiket érint ma?

Kétszer annyi férfit érint mint nőt, és a nem oltott gyermekeket, a szegény sorsúakat. Az alkohol májkárosító és a szervezet védelmi rendszerét gyengítő hatása miatt az iszákosok is fokozottan veszélyeztetettek, ezen kívül a statisztikák a hajléktalanokat, magányosokat és zárt közösségben élőket emelik ki.

A WHO szerint évente 8 millió új beteg van szerte a világban, s az összesen két magyarországnyi tüdővészesből 2-3 millióan ma is belehalnak a kórba. Mindez túlnyomó többségben a fejlődő országokban zajlik, ahol az oltás és az antibiotikumos kezelés elérhetetlen luxus. De mi a helyzet nálunk? Mennyire sújtják a fejlettnek mondott társadalmakat a rezisztens, mi több, multirezisztens mycobacteriumok, amelyeket antibiotikumainkkal "tenyésztettünk" ki? A hazai fertőzöttek között sokaknál semmilyen kockázati tényező nem árulkodik, ritkán csak a boncoláskor derül ki rejtett gümőkór. Zárt légtér, rossz szellőzés és ilyen helyen a beteg vagy fertőzött emberrel, családtaggal való szoros kapcsolat, zárt közösség azok a tényezők, amelyek elősegíthetik a tébécé mai terjedését. Mielőtt választ kapnánk arra a kérdésre, hogy hol van esély találkoznunk beteg emberekkel, tekintsük át a hazai járványtani helyzetet, elsősorban pedig azt, mit köszönhetünk az oltásnak, és mit várhatunk a hazai oltási rendszertől.

Megszűnő tüdőszűrés?

Az újszülöttkori kötelező BCG oltások nálunk mintegy 50 éves múltra tekintenek vissza. Az ötvenes évek elején évente 200 gyermek vált a kór áldozatává. 1953 óta kötelező a védőoltás, és működik a szervezett tüdőgondozó hálózat. A szervezett prevenciónak hála, 1990-ig meredeken csökkent az új tébécé fertőzések száma, és 2005-re megközelítettük a nyugat-európai országok átlagát. Mára betegek híján majdhogy nincs mit kiszűrni, ezért az új betegeknek mindössze egyharmadát lelik meg ily módon, a korábbi kétharmad helyett. Ebben az évben már csak mintegy 2000 új beteg került orvoskézbe. Mindezek után érdemes-e fenntartani a kötelező, mindenkire kiterjedő lakosságszűrést? Hasonló megfontolások nyomán Ausztriában, Csehországban és a nyugat-európai országokban a BCG oltást csak a magasabb kockázatú csoportokban, azaz a fertőző betegek környezetében élők számára alkalmazzák.



Nem véd már a BCG...

Tudta-e?

A Mycobacterium tuberculosis 93 százalékban tüdőbetegséget okoz, 7 százalékban mellhártya-, vese-, nyirokcsomó- vagy agyhártya-gyulladás tüneteivel jelentkezik.

Merthogy, bár kevesen tudják, a BCG oltás nem a fertőzéstől, hanem gyermekkorban a Mycobacterium tuberculosis által okozott megbetegedéstől véd. Ezt még ellenőrzik kamaszkorban a tuberkulin-próbával, a felnőtt szervezetnek azonban már nem ad védelmet, ahogy az emlékeztető vagy újraoltás sem. Ha valakiben régóta, vagy frissen szerzett fertőzés nyomán kórokozó bujkál, azonnal aktiválódhat, mihelyst a körülmények - alultápláltság, immunrendszeri gyengeség, vitaminhiány, egyéb egészségügyi problémák - kedvezővé válnak a betegség kialakulásához.

A legérintettebb régió jelenleg kétségkívül Budapest és Pest megye, ahol százezer lakosból több mint 30 tébécés van, nem függetlenül attól, hogy ezen a területen él a legtöbb keletről érkező bevándorló, hajléktalan és alkoholista. Célzottan itt volna tehát szükség a szűrésre és a következetes gyógyszerelésre az érintettek körében. A rezisztens baktériumtörzsek kialakulásának kedvez az elkallódó beteg, akinél megszakad az antibiotikumos kúra. A kezelés a szervezetben lévő alvó baktériumok miatt legalább hat hónapig kell tartson. Az antibiotikum gyógyszertárban nem kapható, az ellenőrizhetőség okán csak a tüdőgondozókon keresztül hozzáférhető. Míg a világ számos országában bevált, hogy a gyógyszert az egészségügyi személyzet jelenlétében kell bevenni, a magyarok erre nem kaphatók. Alighanem mindannyian elborzadunk a gondolattól, hogy mondjuk naponta háromszor el kellene baktatni a helyileg illetékes tüdőgondozóba, hogy megkapjuk azt az egy-egy szem tablettát. Erre a ráérősnek tűnő hajléktalanok még kevésbé hajlandók.

A multirezisztens törzsek a betegek 4-5 százalékát kínozzák. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a két leghatékonyabb gyógyszer ellen váltak ellenállóvá a baktériumok. E betegek számára legalább másfél éves, számos mellékhatással járó gyógyszeres kezelés hozhat csak gyógyulást.

Cigarettával a tüdőbaj ellen?

A leírtakból következik, hogy hazánkban is jelen vannak, és gondot okoznak a rezisztens mycobacteriumtörzsek. Ugyanakkor lényegében a társadalom egy szűknek mondható és viszonylag elszigetelt rétegét érintik. Ők alkotják a népegészségügyi szempontból veszélyforrást jelentő fertőzésgócot: elsősorban a rossz szociális helyzetű, főként hajléktalan és sokszor alkoholista emberek, akik mind a szociális, mind az egészségügyi hálózat perifériáján, lakcím nélkül vagy lakcím alatt élnek. Emiatt a szervezett szűrés és ellenőrzött kezelés számára legtöbbször elérhetetlenek vagy könnyen szem elől téveszthetők.

Verasztó Edina a Budapesti Módszertani Szociális központ 24 órás Egészségügyi Centrumának ambulanciavezetője elmondta, hogy jelenleg harmincötezerre teszik a hajléktalanok számát, közülük mintegy húszezer él a fővárosban vagy környékén. Egészségi állapotuk sokkal rosszabb, például tizenötször annyi tébécés beteg van köztük, mint az átlag lakosság körében. Miután közülük szinte mindenki - 89,9 százalékuk! - dohányzik, az ajándékcigaretta vált be leginkább, hogy sikerüljön őket rávenni szűrővizsgálatra, netán kezelésre és ismételt szűrésre, és egyáltalán az ezeken való megjelenésre. Ha ugyanis lakcím híján nem sikerül visszarendelni a betegeket, a szűrés kidobott pénz, és mit sem segít a rászorulónak. Ha hihetünk a dr. Vadász Imre által idézett statisztikáknak, akkor a főként hajléktalanokat sújtó tébécé elszigetelt gócot alkot, ami fertőzés révén a társadalom más rétegeit kevéssé fenyegeti. Bármennyire szeretnénk tehát megszüntetni a tébécé-forrást és meggyógyítani a szenvedőket, ez sajnos az ő akaratuk ellenére és közreműködésük nélkül nem megy. Talán a probléma gyökerénél, a hajléktalanságnál kezdve több sikerre számíthatunk. Megnyugtató lehet ugyanakkor, hogy ma a magyar társadalom nagyobbik részére nézve a tébécé jelenleg sokkal kisebb veszélyt jelent, mint azt a tébécé újraéledéséről szóló híradások sugallták.

Kiknél ellenőrizendő, hogy fertőzöttek-e? Az átlag populációban, tehát a lakosságnak azon részében, akik nem érintkeznek tébécésekkel, gyakorlatilag nem kell számolni a látens tébécés fertőzöttség veszélyével. A tébécés vagy tébécégyanús személyek közvetlen környezetében élőknél indokolt lehet a félelem és a célzott vizsgálat. A tébécé-betegekkel érintkezők 10-25 százaléka lehet fertőzött. A látens fertőzés tuberkulin-próbával kimutatható lenne, de csak a BCG-vel nem oltott személyekben. Ezért Magyarországon csak vérvételt követő speciális laborvizsgálattal mutatható ki a látens fertőzés. Igazolt fertőzés esetén a betegség kialakulása 6-12 hónapos megelőző gyógyszeres kezeléssel kivédhető - tudtuk meg Dr. Vadász Imrétől, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet TBC Surveillance központjának vezetőjétől.

Hirdetés

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+20, +25 °C
Minimum:
+13, +18 °C

Délelőtt északkeleten napos idő lesz, máshol tovább növekszik a felhőzet, és elszórtan záporok alakulnak ki.

Egészséget befolyásoló hatások:
N/A

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag