Veszélyes lustaság

Magyarországon a halálozási okok első helyét a szív- és érrendszeri megbetegedések foglalják el, az elhunytak több mint fele, ötvennégy százaléka ilyen jellegű kór miatt leli halálát. A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában kiemelt szerepe van a mozgásszegény, ülő életmódnak: felmérések szerint a rendszeresen (hetente legalább háromszor) sportolók körében feleannyi a kardiológiai panaszok kialakulásának az esélye.

A mozgás előnyei

A rendszeres testmozgásnak számtalan előnye van - és nemcsak a feszes izmokra, hajlékonyságra vagy az állóképesség növelésére gondolunk! A mozgás megerősíti a szív izmait is, tornáztatja a tüdőt, rugalmasabbá teszi a vérereket. A szervezetünk több oxigént képes felvenni és hatékonyabban tudja elszállítani a sejtekhez, melyek így hatékonyabbá válnak, jobban működnek. Az anyagcsere is fokozódik, könnyebben őrizzük meg az ideális testsúlyunkat és a méreganyagoktól is könnyebben tudunk megszabadulni.

De ha nem mozgunk...

A mozgásszegény életmódúaknál a bevitt energiát nem égetik el, így a kalóriákból szépen lassan plusz kilók lesznek - azt pedig sokan tudjuk, hogy milyen veszélyekkel járhat az elhízás, mennyi betegség esélyét növeli többszörösére a túlsúly. A keveset mozgó embereknél nemcsak a szív- és érrendszeri betegségek alakulnak ki gyakrabban, de jobban fenyegeti őket a stroke, bizonyos daganatfajták, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint.

Több kutatás is bizonyította, hogy a rendszeresen sportolóknál kisebb eséllyel alakul ki gyomorégés, ritkábbak náluk a demenciával összefüggő betegségek és a memóriazavarok. A lustábbaknak magasabb a vérnyomása és a koleszterinszintje, gyakrabban van székrekedésük, és gyakran az ágyban sem tudnak megfelelően teljesíteni. A sokféle fizikai nyavalyán kívül a sportolás segítségével a lelki egészségünket is megőrizhetjük (vagy visszanyerhetjük): bizonyított, hogy a mozgás javít a kedélybetegek, depressziósok állapotán, és a többet sportolók elégedettebbek önmagukkal és az életükkel, mint akik az összes szabadidejüket a kanapén töltik.

Kontroll alatt a koleszterinszint

A koleszterinszintünk kordában tartása nagyban függ az étkezési szokásoktól és fizikai aktivitástól. Az egyik legjobb koleszterincsökkentő módszer a mozgás. Számos tudományos vizsgálat és kutatás támasztja alá a fizikai aktivitás előnyeit. Testmozgás hatására az összkoleszterin-szint csökkenése mellett növekszik a HDL-koleszterin aránya is. Ez azért kedvező, mert a HDL az érfalakból a májba szállítja a fölösleges zsírokat. A magas LDL koleszterin egészségünkre nézve veszélyes rizikótényező, de napi 30 perces mozgással hatékonyan csökkenthető.

A rendszeres testmozgás minden életkorban jótékony hatással van a szervezetre. Már a mérsékelt intenzitású fizikai aktivitás is javítja az egészségi állapotot (30 perc testmozgás naponta). A fizikai aktivitás rendszeres végzésével növelhetjük a szervezet teljesítőképességét és javíthatjuk az életminőségünket. Hazai és külföldi tanulmányok egyaránt igazolják, hogy heti 3-4 órás fizikai aktivitás már csökkenti a magas vérzsírszintet, és a szövődményeként fellépő érelmeszesedést, valamint a magasvérnyomás kialakulásának kockázatát. Tudatos magatartással, aktív testmozgással sokat tehetünk annak érdekébe, hogy megelőzzük a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. A testmozgás ráadásul jobb közérzetet biztosít, és sikerélményt nyújt - ne hagyjuk ki az életünkből!