Koronavírus: mikor lehet kevésbé halálos?

HáziPatika

Az új koronavírus brit és dél-afrikai mutációjának megjelenése rávilágított arra, hogy a SARS-CoV-2 a következő években valószínűleg nem fog annyira megszelídülni, hogy a legtöbb embernél csak egy egyszerű nátha tüneteit okozza. De vajon mikor juthatunk el idáig?

Egy nemrégiben készült tanulmány megnyugtató képet fest a COVID-19-járvány utáni jövőről, amelyben a SARS-CoV-2 vírus "néhány év, vagy néhány évtized" elteltével veszélyes kórokozóból csak egy újabb, megfázást okozó vírussá szelídülhet - erről számol be a theconversation.com. A tanulmány szerzői szerint a virulencia - hogy egy kórokozó mennyire betegíti meg az embert - várható gyengülését előrevetíti az új koronavírus abbéli sajátossága, hogy más korcsoportokkal összevetve csak ritkán okoz súlyos megbetegedést gyermekeknél.

koronavírus
Egyelőre nem dőlhetünk hátra, a járvány még nem enyhül. Fotó: Getty Images

A tanulmány szerzőinek következtetésében nincs semmi meglepő, azon alapul, hogy idővel a legtöbb vírus gyorsabban továbbadhatóvá és kevésbé patogénné válik, vagyis nem okoz olyan súlyos megbetegedést, mint kezdetben. Evolúciós szempontból ugyanis nincs értelme annak, hogy egy kórokozó súlyosan vagy akár végzetesen károsítsa a gazdatestet, amitől a túlélése függ. (Eszerint a virulencia csak ideiglenes evolúciós egyensúlyhiány.) 

Erre cáfolt rá a decemberben Nagy-Britanniában felbukkant új vírusmutáció: a B.1.1.7 variáns - majd az azóta azonosított dél-afrikai és brazil mutáció is -, ami sokkal gyorsabban terjed, több embert betegít meg, ezért megnövekedett halálozási kockázattal jár. Bár az ezt alátámasztó adatokat még mindig gyűjtik a kutatók, az Egyesült Királyság Új- és Feltörekvő Légúti Vírusfenyegetések elleni Tanácsadó Csoportja - NERVTAG - szerint a B.1.1.7 variáns a jelenlegi tapasztalatok alapján körülbelül 30 százalékkal halálosabb lehet az eddig terjedő és megbetegedést okozó variánsoknál. De akkor mire számíthatunk hosszú távon? Mikor juthatunk el odáig, hogy a SARS-CoV-2 vírus a legtöbb embernél csak enyhe tüneteket okoz majd? Ahhoz, hogy ezt megértsük, nem árt, ha tisztában vagyunk az elmúlt két évszázad virológiai kutatásainak mérföldköveivel.


Csökkenő virulencia: az alkalmazkodás formái

Theobald Smith amerikai bakteriológus, epidemiológus, patológus az 1880-as években a kullancsok által megfertőzött szarvasmarhákat tanulmányozva rájött, hogy az állatokat megbetegítő szarvasmarha-láz súlyosságát a korábbi, szintén kullancsok által okozott fertőzések mértéke határozza meg. A kórokozónak többször kitett szarvasmarhák sokkal enyhébb lefolyású betegségben szenvedtek, mint azok az állatok, amelyek először találkoztak a fertőzéssel. Smith úgy vélte, ennek az az oka, hogy a gazdaszervezet és a kórokozó idővel alkalmazkodott egymáshoz, és mindkettő számára kölcsönösen jóindulatú kapcsolatot alakítottak ki.

Hasonló történt évtizedekkel később, Ausztráliában. Ahol az 1950-es években annyira elszaporodtak az egy évszázaddal korábban Európából behurcolt nyulak, hogy teljesen tönkrement az őshonos növény- és állatvilág. Ezért az ország úgy döntött, hogy ritkítani kell a nyúlpopulációt. A nyulak ellen bevetett Dél-Amerikából származó myxoma vírus az embereknél nem okoz megbetegedést, de a nyulaknál halálos, gyulladással és legyengüléssel járó myxomatosishoz vezet. A vírus gyorsan terjedt, és kontinens-szerte csaknem a teljes nyúlpopulációt (körülbelül 500 millió egyedet) kiirtotta. A myxoma virulenciája azonban néhány év alatt 99,5-ről 90 százalékra csökkent, majd 50 százalékra esett vissza: a vírus és a nyulak is mutálódtak, "egymáshoz idomultak". Időről-időre az egyik felülkerekedik a másikon, megbomlik az egyensúly, de egyik sem pusztul ki végleg. 

Az új típusú koronavírus brazíliai mutációját azonosították a közép-olaszországi Umbria tartományban. Közben már az angliai és a dél-afrikai vírusvariáns is terjed a térségben - jelentették be az egészségügyi hatóságok. Részletek!

Amikor a virulencia megmarad

Néhány évtizeddel később Robert May ausztrál matematikus és Roy Anderson epidemiológus a matematikai modellezés lehetőségét felhasználva közelítette meg afertőző betegségekkórokozóinak evolúcióját. Megkérdőjelezve Smith véleményét a csökkenő virulenciáról, arra jutottak: nincs ok azt feltételezni, hogy minden vírus okozta megbetegedés idővel kevésbé súlyos állapotot okoz. Számos olyan ősi betegség van, mint például a tuberkulózis vagy a gonorrhoea, amelyek bizonyos körülmények között ugyanolyan virulensek lehetnek manapság, mint valaha voltak.

May és Anderson inkább arra helyezte a hangsúlyt, hogy egy adott patogén optimális virulenciaszintjét számos tényező határozza meg, például a fogékony gazdaszervezetek elérhetősége, vagy afertőzésés a tünetek megjelenése között eltelt idő. Utóbbi kulcsfontosságú a SARS-CoV-2 esetében is, a fertőzés és az esetlegesen bekövetkező halál időpontja között eltelt idő ugyanis arra utal, hogy a SARS-CoV-2 még jóval azelőtt "megoldja" a replikációt és a terjesztést, hogy megölné a gazdatestet. A dengue-láz jó példa arra, hogy a virulencia sem feltétlenül csökken az idő múlásával.  A 18. század óta pusztít, az egyre nagyobb és mozgékonyabb emberi populáció pedig az elmúlt 50 évben a virulencia jelentős növekedését eredményezte.

Természetesen ezek a példák önmagukban még nem bizonyítják, hogy a SARS-CoV-2 virulenciája idővel nem fog csökkenni. Csak arra világítanak rá, hogy mivel még nagyon keveset tudunk az új koronavírusról, ezt nem szabad készpénznek vennünk. A mutációk ugyanis a vírus replikációs sebességének növelésével fokozhatják a virulenciát és a továbbadhatóságot. Bár további bizonyítékokra van szükség, a B.1.1.7 variánsról eddig érkező adatok és a tapasztalatok inkább megnövekedett halálozási kockázatra utalnak. 

Hirdetés

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+14, +19 °C
Minimum:
+7, +12 °C

Hazánkban kedden délelőtt a ködfoltok feloszlanak, változóan felhős lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag