+16° - +37°
Nincs front

Koronavírus: mikor érhető el a nyájimmunitás?

HáziPatika

A korábbiaknál hamarabb elérhető lehet az új típusú koronavírus-fertőzés terjedésének megállítása szempontjából kulcsfontosságú nyájimmunitás - állítják matematikus kutatók.

Szakértők szerint leghamarabb jövő nyárra várható, hogy széles körben elérhető legyen egy hatékony és biztonságos védőoltás az új típusú koronavírus ellen. Részletek itt.

Amikor egy populáció tagjainak többsége immunis egy adott fertőzésre, úgy ez közvetett védelmet nyújt azok számára is, akik szervezete nem rendelkezik immunvédettséggel. Ezt a jelenséget nevezzük nyájimmunitásnak. Mint azt Johns Hopkins Egyetem cikke írja, ha például az emberek 80 százaléka immunis egy vírusra egy közösségben, akkor az azt jelenti, hogy ötből négyen nem fognak megbetegedni egy beteggel érintkezve, valamint nem is terjesztik tovább a fertőzést másokra. Ennél fogva tehát a fertőző megbetegedés terjedése kontroll alatt tartható. Hogy azonban pontosan a populáció mekkora arányának kell immunissá válnia a nyájimmunitás eléréséhez, abban meghatározó, hogy maga a kórokozó vírus mennyire fertőzőképes. Fontos továbbá megemlíteni, hogy immunitás kétféleképpen érhető el: vagy egy korábbi fertőzésből kigyógyulva, vagy védőoltás segítségével. Márpedig az új koronavírus (SARS-CoV-2) kapcsán utóbbiról egyelőre nem beszélhetünk, hiszen még folyamatban van egy mindenki számára elérhető, hatásos és biztonságos vakcina kifejlesztése.

koronavírus, COVID-19, SARS-CoV-2, maszk, tömeg, nyájimmunitás, Japán
Matematikusok szerint hamarabb elérhető a nyájimmunitás, mint azt eddig gondoltuk. Fotó: Getty Images

Túlzó a koronavírus 60 százalékos nyájimmunitása?

A pandémia világszerte gyors ütemben terjed, valamelyest jó hír lehet ugyanakkor, hogy a Stockholmi Egyetem és a Nottinghami Egyetem matematikusainak legfrissebb kutatása alapján már hamarabb elérhető lehet a természetes úton fellépő fertőzések által kiváltott nyájimmunitás, mint azt korábban gondoltuk. Pieter Trapman, a kutatócsapat tagja a The Conversation oldalán megjelent beszámolójában rámutatott, hogy az alapvető modellek szerint a koronavírus esetén leghamarabb akkor beszélhetünk nyájimmunitásról, amikor az emberek 60 százaléka már immunissá vált a fertőzésre. Becslések szerint ugyanis a fertőzöttek átlagosan 2,5 további embernek adják tovább a vírust, ha azonban ennek a 2,5 elméleti személynek a 60 százaléka védettséget élvez, úgy csupán egyetlen újabb ember fertőződhet meg, azaz a járvány nem lesz képes növekedni.

Trapman szerint ugyanakkor ez a modell önmagában túl egyszerű, emiatt pontatlan is. A modell feltételezi például, hogy az adott közösségben mindenki azonos mértékben és véletlenszerűen keveredik, érintkezik másokkal. Mindazonáltal ez közel sem életszerű. Éppen ezért a kutatócsapat megalkotott egy olyan modellt, amely számításba vesz két további tényezőt is, tükrözve valamelyest az emberek egészen sokszínű viselkedési és társasági szokásait. A cél az volt, hogy meghatározzák, ezek a tényezők milyen hatással lehetnek a nyájimmunitás elérésére.

Az első ilyen faktor a társaságkeresés volt, azaz annak figyelembe vétele, hogy az emberek mennyire élnek aktív társasági életet. Azok ugyanis, akik gyakrabban találkoznak ismerőseikkel, nagyobb valószínűséggel fertőződnek meg rögtön a járvány kitörése utáni korai időszakban. Ennél fogva aztán hosszabb távon is főként azokra koncentrálódik az így megszerzett immunitás, akik sokakkal ápolnak kapcsolatot, míg a visszahúzódóbb életet élők körében egyre nagyobb mértékben jelenik meg a fertőzésre való fogékonyság, illetve ezáltal annak veszélye is, hogy megfertőződve terjesztőkké válnak. Illusztrálva a jelenséget, a kutatók úgy számoltak modelljükben, hogy a populáció tagjainak negyede ritkán, fele átlagos gyakorisággal, míg a fennmaradó egynegyede az átlagosnál kétszer gyakrabban tölti idejét mások társaságában. Az így kapott eredmények szerint a nyájimmunitás küszöbe lényegesen alacsonyabb, 60 százalék helyett mindösszesen 46,3 százalék.

Mint kiderült, minél több olyan tényező kerül az egyenletbe, amely az emberek közötti diverzitást hivatott tükrözni, a természetes úton szerzett nyájimmunitás küszöbe is annál alacsonyabb szintre csökken. Amikor például a matematikus kutatócsapat hat korcsoport bevonásával az életkor alapján is árnyaltabbá tette a modellt, akkor a 46,3 százalékot felváltva immár csupán 43 százalékra süllyedt az említett küszöbérték. Márpedig ez fontos tényező, hiszen a különböző generációk tagjai jellemzően nem azonos mértékben keverednek a többi korcsoportban élőkkel. Az e téren kimutatható trendeket egy korábbi, 2006-ban publikált tanulmány adatai alapján vették számításba.

Hogyan kell értelmezni az eredményeket?

Mielőtt messzemenő következtetéseket vonnánk le belőle, Trapman szerint érdemes megemlíteni néhány fontos szempontot kutatásuk értékelése kapcsán. Először is számításaik csupán arra szolgálnak, hogy bemutassák: az emberek társasági élete, szokásai képesek kihatni a nyájimmunitás alakulására. Éppen ezért az általuk kimutatott eredmények sem tekinthetők pontos értékeknek, de még megközelítőleg jó becslésnek sem. Annál is inkább, mivel a vizsgálat során meghatározott aktivitási szintek és korcsoport szerinti kontaktarányok sem a valóságot tükrözték, hanem a különbségek meglétét illusztrálták. Másfelől nem szabad elfelejteni, hogy mindössze két tényezőt vettek számításba, egy valósághű modellnek azonban ennél sokkal összetettebbnek kell lennie, számos egyéb faktort magába foglalva. Számottevő lehet például a háztartások mérete, az iskolai és munkahelyi környezet, ahogy akár a lakóhely is, hiszen egy nagyvárosban gyakrabban érintkezünk másokkal, tehát afertőzéskockázata is magasabb. Végezetül Trapman felhívta a figyelmet, hogy modelljükben feltételezték, hogy a megszerzett immunitás hosszú távon is megmarad, egyben 100 százalékos védelmet nyújt - csakhogy ezek közül egyik sem feltétlenül igaz.


A mostani kutatás eredményei így is arra utalnak azonban, hogy a különböző populációk közötti eltérések legtöbb formája csökkenti a valódi fertőzések révén megszerezhető nyájimmunitás küszöbét. Magyarán kevesebb áldozattal is elérhető lehet a cél, mint azt korábban gondoltuk, mi több, a vírus által leginkább sújtott országokban és területeken talán már közel lehet a nyájimmunitás. Az érintett helyeken mindössze az is elég lehet a járvány terjedésének megállításához, ha viszonylag enyhébb korlátozásokat kell csupán betartania az embereknek. Ezzel együtt akad néhány szempont, amit érdemes észben tartani. "Még ha a küszöb alacsonyabb is, a természetes fertőzések által kialakuló nyájimmunitás elérése továbbra is rengeteg fertőzött embert igényel. És bár alacsonyabb, mint kezdetben gondoltuk, a halálos áldozatok száma még így is igen magas" - hívta fel a figyelmet Trapman. Példaként említette a brazíliai Manaus városát, amely az első lehet a világon, ahol sikerült elérni a nyájimmunitást. Eközben viszont minden 350 fertőzöttre jutott egy haláleset, és a vírus megjelenése óta mintegy 2500 halálos áldozatot regisztráltak már a COVID-19-hez köthetően.

Minden tizedik ember elkaphatta már a koronavírus-fertőzést az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint. Részleteket az nlc.hu cikkében olvashat ide kattintva.

Hirdetés

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Kapcsoldó és aktuális cikkek
Olvassa el aktuális cikkeinket
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+30, +37 °C
Minimum:
+16, +21 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt sok napsütés várható, legfeljebb északkeketen lehet elvétve helyi zápor.

Egészséget befolyásoló hatások:
erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag