0° - +12°
Kettős front

Mutatjuk, van rosszabb is a COVID-19-nél

A klíma állapotának romlása olyan mértéket öltött, ami az egészségüket már rendkívül komolyan károsítja. Ilyen okoknál fogva legalább kétszer akkora tempóban halnak meg az emberek, mint a Covid-járvány következtében. De e téren többet tehetünk magunkért, mint a koronavírus ellen.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) augusztus 9-én Genfben közzétett legújabb Éghajlatváltozás 2021: a fizikai tudományos alap című jelentése szerint a tudósok a Föld éghajlatában minden régióban és az egész éghajlati rendszerben változásokat figyelnek meg. E változások közül sokra több ezer, ha nem több százezer éve nem volt példa, és a már megindult folyamatok némelyike - például a tengerszint folyamatos emelkedése - több száz vagy ezer évig visszafordíthatatlan marad. A szén-dioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátásának erőteljes és tartós csökkentése azonban korlátozná az éghajlatváltozást. A levegő minőségében már gyorsan jelentkeznének előnyök, de a globális hőmérséklet stabilizálódásához 20-30 évre lenne szükség.

Föld egészsége
A Föld egészsége minden ember egészségére közvetlen hatással van. Fotó: Getty Images

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint ugyanaz az emberi tevékenység, amely destabilizálja a Föld éghajlatát, közvetlenül hozzájárul a rossz egészségi állapothoz is. Például az éghajlatváltozás fő mozgatórugója, a fosszilis tüzelőanyagok elégetése azoknak az embereknek a kétharmadát is érinti, akik ki vannak téve a légszennyezésnek. Emiatt évente több mint 4 millióan halnak meg. Ha ehhez hozzávesszük a beltéri légszennyezés hatását is, akkor a halálos áldozatok száma már évente több mint 7 millió. Azaz minden nyolcadik haláleset ilyen okokra vezethető vissza. És a klímaváltozásnak még egy sor negatív hatása van, amelyek közül nem egy bennünket is érint itt, Magyarországon. 

Több ezermilliárd dolláros veszteségek

Az emberi jólétet és a gazdaságot érintő költségek óriásiak a WHO szerint. Csak a légszennyezés becslések szerint évente 5,11 billió dollár jóléti veszteséget okoz világszerte. A legtöbb üvegházhatású gázt kibocsátó 15 országban a légszennyezés egészségi hatásai a becslések szerint a GDP több mint 4 százalékát viszik el. Ezért fordul egyre inkább a közérdeklődés az éghajlatváltozás felé. Az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépés egészségügyi előnyei azonban jóval túlmutatnak a levegőminőségen. A fenntarthatóbb táplálkozástól és élelmiszer-rendszerektől kezdve a túlsúly éselhízásokozta betegségek kezelésén, terheinek enyhítésén át a gyaloglást és kerékpározást megkönnyítő városi közlekedési rendszerekig, valamint a fokozott fizikai aktivitásból származó egészségügyi előnyökig terjednek.

Az éghajlatváltozás a News Medical portál összefoglalója szerint tehát az emberi egészséget jelenleg fenyegető egyik legjelentősebb veszélynek számít, mert az emberi egészségre túlnyomórészt negatív, és bizonyítottan több, az egészséghez hozzájáruló tényezőre is hatással van. Ha nem történik jelentős előrelépés az éghajlatváltozás kezelésében, akkor a fizikai és mentális egészségre továbbra is káros hatással lesz, a szükségtelen halálesetek száma pedig növekedni fog. De mivel is állunk szemben?

Vektoros és zoonózisos betegségek

A vektoros és zoonózisos betegségek állati gazdákon vagy vektorokon keresztül terjednek. A vektoros betegségeket (például a malária) egy organizmus hordozza, és gyakran csípés útján terjednek át az emberi gazdaszervezetre. A zoonózisok (például a madárinfluenzát és a COVID-19-et okozó vírusok) emberre gyakran fertőzött állatokkal való közvetlen érintkezés útján vagy a zoonózis kórokozóit állatokból emberre szállító vektorok révén terjednek.

Számos e körbe sorolható betegség a melegebb éghajlaton gyakoribb, és ezért eredetileg a világ melegebb régióira korlátozódott, mostanra azonban távolibb tájakra is eljutott az éghajlatváltozás okozta globális hőmérséklet-emelkedés miatt. Az éghajlatváltozásnak különösen nagy szerepe van például a dengue-láz és a malária terjedésében.

Az éghajlatváltozás és az ebből eredő szélsőséges időjárási és hőmérsékleti ingadozások ráadásul megzavarják az állatok élőhelyeit. Emiatt az állatok, például a denevérek szokatlan helyekre vándorolnak, és olyan helyzetekben kerülnek kapcsolatba emberekkel és más fajokkal, ahol normális esetben nem találkoznának. Ez növeli az átterjedés esélyét, amikor a zoonózisos betegségek átugranak a fajok között.

Az elmúlt 20 évben háromszor tört ki zoonózisos koronavírus-járvány, legutóbb a COVID-19 pandémia. Ha az éghajlatváltozás a jelenlegi pályán folytatódik, számos kutató bizonyítékai szerint ezek a járványok egyre gyakoribbá válnak majd.


Élelmiszer és víz útján terjedő betegségek

A kutatások kimutatták, hogy a hőmérséklet szabályozza a leggyakoribb élelmiszer- és víz útján terjedő betegségek kórokozóinak szaporodási ciklusait. Az éghajlatváltozás következtében megemelkedett környezeti hőmérséklet tehát növeli az ilyen betegségek előfordulását. Bizonyított tény, hogy a klímaváltozás miatti rossz vízellátás, a nyomában járó, romló higiénia fokozza az élelmiszerekkel és vízzel terjedő betegségek számát. Emellett a szélsőséges időjárási események, például az árvizek tovább súlyosbítják a problémát, mivel fokozzák efertőző betegségekvízrendszereken keresztül történő terjedését.

Légszennyezés

A legújabb kutatások szerint az emelkedő átlagos hőmérséklet megváltoztatja az éghajlati viszonyokat, a talajközeli ózon és a szálló por okozta légszennyezés növekedésével rontja a levegő minőségét. Sok tanulmány összefüggésbe hozta a talajközeli ózont számos súlyos és életveszélyes egészségügyi problémával, például az asztmával és a tüdőbetegséggel. A rossz minőségű levegőnek való kitettség a sürgősségi osztályokra történő felvétel és az idő előtti halálozások számának növekedésével is kapcsolatot mutat. Ráadásul a szabadtéri tartózkodás, például az egészségjavító sportolás lehetősége szűkül, sőt kockázatossá válhat.

Mentális egészség és stressz

Egyre több kutatás tárja fel az éghajlatváltozás és a mentális egészség közötti összefüggéseket. Ez a kapcsolat összetett, amely az éghajlatváltozás számos közvetlen és közvetett konzekvenciáját foglalja magába. Arról már volt szó, hogy az éghajlatváltozás bizonyítottan rontja a levegő minőségét, ami bizonyítottan számos egészségügyi problémához vezet, például közvetve erősíti a mentális zavarokat, például a szorongást, a depressziót és a poszttraumás stresszbetegséget, mivel a szélsőséges időjárási események, például az árvizek, a hőhullámok és az aszályok jelentős mértékű stresszel járnak. Számos bizonyíték van arra is, hogy a környezeti stressz, például a természeti katasztrófák drámai hatással lehetnek az anyák és a gyermekek egészségére. Mivel az éghajlatváltozás növeli az ilyen események gyakoriságát, a mentális egészség problémák kockázata is nő. Kutatások szerint a szennyezett levegőnek való kitettség összefüggésbe hozható a demenciával is.

Élelmezésbiztonság

A hőmérséklet emelkedése, a változó csapadékmennyiség és a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása az alapvető termények terméshozamának csökkenésével jár. Az éghajlatváltozás okozta növekvő gyom- és kártevőpopulációk szintén hozzájárulnak ehhez, illetve a gyomirtószerek és peszticidek fokozott használatát eredményezik, ami hatással van az ezeknek kitett emberek egészségére.

A terméshozamok visszeesése az élelmiszerárak emelkedéséhez és a világ legszegényebb régióiban élő legkiszolgáltatottabb népesség bérének csökkenéséhez vezetett. Az előrejelzések szerint az éghajlatváltozás hatással lesz a légköri és talajviszonyokra is, ami csökkenti egyes élelmiszerek tápértékét. Eközben az állat- és halállomány is szenved, és az előrejelzések szerint csökkenni fog.

A szakértők előrejelzése szerint a rossz táplálkozás és az alultápláltság, amely jelenleg évente több mint 3 millió ember haláláért felelős, növekedni fog, ha nem teszünk semmit az éghajlatváltozás ellen. Az élelmiszerárak emelkedésével egyesek nem lesznek képesek élelemhez jutni, ami az éhezés fokozódásához vezet, mások pedig az olcsóbb, kevésbé tápláló, de kalóriadús élelmiszerekhez fordulhatnak, ami a rosszul tápláltság és az elhízás mértékének növekedéséhez vezet.

Szélsőséges hőmérsékletek

Az adatok azt mutatják, hogy 1880 és 2005 között a szélsőségesen magas hőmérsékleti események (például a hőhullámok) átlagos hossza megduplázódott. Emellett ebben az időszakban a forró napok gyakorisága megháromszorozódott. Tanulmányok szerint a szélsőséges hőség negatív hatással van a fizikai és mentális egészségre, illetve növeli a betegségek és a halálozás kockázatát. Az extrém hőség különösen nagy kockázatot jelent a pszichoaktív gyógyszereket szedők számára, mivel csökkentheti a szervezet hőmérsékletszabályozó képességét, és túlhevülés (hipertermia) kialakulásához vezethet.

Allergének

A gyakori allergiákat kiváltó pollenek és gombaspórák fehérjéit az éghajlatváltozás befolyásolja, csakúgy az ilyen spórák levegőben való felszabadulását és a velük való találkozás esélyét is. A bizonyítékok azt mutatják, hogy az éghajlatváltozás és a csapadékviszonyok, a levegő hőmérséklete és a CO2-szint változása megváltoztathatja a spóratermelő növények pollenszezonjait, valamint e szezonok időtartamát és intenzitását, ami hatással van az allergiás megbetegedésekre, többek között az asztmára, a náthára és a kötőhártya-gyulladásra. A megnövekedett csapadék és hőmérséklet a beltéri levegő minőségével kapcsolatos problémákat is tetézi, például elősegíti a penészgombák növekedését, ami a légzőszervi betegségekben szenvedőket érinti.

Erdőtüzek

Az éghajlatváltozás következtében az erdőtüzek 30 százalékkal valószínűbbé váltak, és átlagos időtartamuk meghosszabbodott. Az adatok azt mutatják, hogy az erdőtüzek által termelt üvegházhatású gázok a rossz levegőminőség miatt évente bekövetkező 3,3 millió idő előtti haláleset mintegy 5-8 százalékáért felelősek. A tüzek miatt felszabaduló szén-dioxid pedig komolyan hozzájárul a légkör további felmelegedéséhez.

A vadvilágot érintő, paraziták által hordozott betegségek egyre északabbra fognak terjedni a bolygó melegedésével. Az erről szóló tanulmány a baktériumok, gombák, vírusok és férgek okozta vadvilági betegségek fokozott terjedését vetíti elő a következő öt évtizedre. Jason Rohr, az amerikai Notre Dame Egyetem munkatársa szerint ennek komoly hatása lehet az emberekre is. "Tudjuk, hogy az újonnan felbukkanófertőző betegségek 75 százaléka vadvilági eredetű. Éppen ezért a saját egészségünkre is gondolnunk kell, amikor arról olvasunk, hogy megszaporodhatnak a fertőző betegségek a vadállatok körében" - figyelmeztetett a szakember.

Ha az éghajlat továbbra is a jelenlegi pályán változik, az a teljes földi népesség egészségét negatívan fogja érinteni. A hatások egyre súlyosabbá válnak, és először a legszegényebb vagy védekezésre legkevésbé képes embereket (például az időseket és betegeket) fogja érinteni. Ezért mindenkinek meg kell tenni a maga lépéseit a folyamat mérséklésére, és nem a kormányoktól, hatóságoktól, vállalatoktól vagy szervezetektől várni a megoldást. Mindenki gyűjtheti szelektíven a hulladékot, mindenki csökkentheti a pazarlást (különösen az élelmiszerekét), mindenki átszállhat az autójából tömegközlekedésre vagy kerékpárra, és sokaknak van lehetőségük rá, hogy megújuló energiaforrásokat használjanak - hogy csak pár példát említsünk. Aki így tesz, nem csak a saját, de családtagjai és más embertársai egészségét is óvja.

Hirdetés

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
+2, +12 °C
Minimum:
0, +8 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt erősen felhős, borult lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag