+17° - +37°
Nincs front

Mit esznek a magyarok, és miért?

A statisztikákból és felmérésekből viszonylag pontos képünk van róla, hogy mit esznek a magyarok reggelire, ebédre vagy vacsorára. Az egészséges étkezésről sokan úgy vélik, hogy ezt a luxust nem engedhetik meg maguknak. Valóban így volna?

A magyar lakosság egy főre jutó havi átlagos kiadása - a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint - 77,1 ezer forint volt 2016-ban. Ebből az élelmiszerek és az alkoholmentes italok 26,5 százalékkal részesültek, azaz 20,4 ezer forintot költöttek ezekre a cikkekre honfitársaink. Egy négytagú család élelmezése így átlagos fogyasztás mellett valamivel több mint havi 80 ezer forintba került.

A hús uralkodik, négy és fészer lenyomja az édességet

Az élelmiszerek közül a legtöbbet húsra és húskészítményekre költöttünk (5605 forintot, amely 27,5 százalékos részesedésnek felel meg az élelmiszer-fogyasztáson belül). Tejre, tejtermékre, sajtra, tojásra fejenként 3179 forintot fordítottunk, kenyérre és egyéb cereáliákra pedig 3031 forintot. Az összes élelmiszerköltség csaknem ötödét - 3643 forintot - zöldségfélék, gyümölcsök és a burgonya vitte el. Édességekre havonta 1270 forintot adtunk ki fejenként (452 forintot csokoládéra, 294 forintot cukorra).

élelmiszer-fogyasztás
A havi 20 ezer forintos átlagos fejenkénti élelmiszerköltés nem ad sok teret a változásoknak

A TÉT platform kutatása szerint a magyar vásárlók 61 százaléka megnézi, hogy mi van a termék címkéjén, de főleg csak az összetétel (51%), illetve a lejárati idő (41%) érdekli őket. Ez összefüggésben lehet azzal is, hogy 100-ból 48 magyar nem tudja, hogy mennyi a napi szükséges energiabevitele, és a lakosok több mint harmada az elmúlt egy évben nem mérte meg a testsúlyát. Ezért aztán nem is az egészségi szempontok dominálnak a vásárláskor, hanem elsősorban az élvezeti érték - frissesség (60%), ízletesség (52%), minőség (49%) és az ár (45%) dönt róla, hogy a termék a bevásárlókosárban landol-e.

Otthon főzni egyre trendibb

A GfK piackutató cég tapasztalatai szerint azonban növekszik az egészségesnek tartott élelmiszerkategóriák fogyasztása, sőt az is az egészségesebb étkezés irányába mutat, hogy mindinkább több étkezésre oszlik szét az energiabevitel, ugyanis a tízórai és az uzsonna is egyre inkább a napi étkezési rutin részévé válik. A magyar háztartások étkezési szokásainak változásait a GfK 1989 óta kíséri figyelemmel. A legutóbbi, 2016-os adatok egyik fő tanulsága éppen az, hogy az árérzékenység (a szűkös anyagi lehetőségek) ugyan nehezítik a törekvést a tudatos táplálkozásra, de az egészségesnek tartott élelmiszerek iránt mégis folyamatosan növekszik az igény. A legtöbben étkezési szokásaikat "normálisnak" tartják, ám újra előtérbe került az otthoni főzés, és a többség egyre több alkalommal eszik egy nap.

élelmiszer-vásárlási szempontok
A zsír- és szénhidráttartalom nem játszik komoly szerepet

A lakosság nagy része igyekszik a mennyiség és a minőség szempontjait egyensúlyba hozni, és a legjobb ár/érték-arányú termékeket megvásárolni. Ez a trend sokszor egybeesik az egészségesebb étkezés követelményeivel, például a baromfihús térnyerésével a vörös húsok kárára. Másrészt a fogyasztók egyre határozottabban elutasítják az élelmiszer-adalékokat (mesterséges színezék, ízesítő, tartósítószer stb). Sajnos hasonló tendencia nem tapasztalható széles körben a magas zsír- és szénhidráttartalom elutasításában, illetve a biotermékeket is kevesen keresik. Az egészségesség elsősorban a nők, a 40 évnél idősebbek és a felsőfokú végzettségűek számára szempont az élelmiszervásárláskor, főleg Budapesten, a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon.

Az otthon főzés szokása az erős árérzékenység miatt válik mind népszerűbbé, és polgártársaink több mint fele hetente többször is fakanalat ragad. Így az alapanyagok is egyre fontosabbá válnak a keresletükben, ahogy az ezekkel kapcsolatos ismertek is értékesebbé válnak. A legkedveltebb ételek tízes toplistájára a hagyományos főzött levesek, a szárnyas- és sertéshús, a zöldség és a gyümölcs, a burgonya, a tészta, a tojás és a sajt, valamint a szárazáruk (kolbász és szalámi) jutottak fel.

Veszít vonzerejéből a meleg ebéd

Jelentősen átalakult az általános napi étkezési rutin is az 1989-ben megfigyeltekhez képest. 22 százalékról 40 százalékra nőtt azok aránya, akik naponta négyszer vagy többször étkeznek. De az is jellemző, hogy a meleg étkezést a hideg élelem váltja fel. (Azaz a főzési kedv emelkedését sajnálatosan ellensúlyozza ez a tendencia.) A meleg ebéd mindennapi fogyasztásának aránya 76 százalékról 66 százalékra csökkent, miközben a legalább alkalomszerűen hideg ebédet fogyasztók aránya 36 százalékról 63 százalékra nőtt. Egyre kevesebben reggelizünk, és meleg vacsorát is kevesebben eszünk.

A Gfk megállapításait árnyalja a felmérés, amelyet a Profession.hu több mint 2400 dolgozó megkérdezésével készített a munkahelyi étkezési szokásokról 2014-ben. Eszerint tízóraizni vagy uzsonnázni csupán a munkavállalók egyharmada szokott a munkahelyén, napi ötször pedig hatból egy dolgozó étkezik. A magyar munkavállalók közül akik egyáltalán ebédelnek, majd 80 százalék otthonról hozza az ebédjét. Mindössze 6 százalék eszik ebédidőben vendéglátóhelyen vagy munkahelyi menzán.

egészségtudatosság
Igény volna rá...

Mit szűrhetünk le mindebből? A magyarok mindaddig szeretnének egészségesebben étkezni, ameddig ízlésüknek és pénztárcájuknak megfelel. Étkezési szokásaikat pedig elsősorban a munkakörülményeik befolyásolják. No, és igen, a vagyoni helyzetük.

A Gfk egy régebbi, 2009-es kutatása mutat rá meglehetősen élesen, hogy egyes társadalmi rétegek élelmiszerfogyasztási szokásai jelentős eltéréseket mutatnak. Ez a helyzet aligha változott azóta, mert a jövedelmi különbségek tovább növekedtek. A több pénz és a magasabb képzettség pedig jelentősen hozzájárul az egészségesebb étkezéshez, ahogy a szegénység és iskolázatlanság a tradicionális étkezési szokásokhoz és ételekhez kötődik erősebben. A GfK kutatói végül is a tényleges fogyasztói szokások alapján 8 jellegzetes fogyasztói csoportot különböztettek meg.

Osztálylépcsőn az étkezés: a felső plusztól az underclassig

- Az elit, a társadalom tetején elhelyezkedő, 4 százalékot kitevő "felső plusz" legfőképpen otthon eszik, főleg szárnyashúst, sajtot, fehér kenyeret, gyümölcsöt és zöldséget, és gyakrabban iszik kávét, mint teát.

- A társadalom 2 százalékát alkotó "felső klasszik" a leginkább egészségtudatos szegmens, amelynek tagjai a szárnyashús mellett kedvelik a halat, viszont gyakran fogyasztanak szárazárut és fehér kenyeret. Alkoholfogyasztásukra a borfogyasztás a legjellemzőbb.

- A 14 százalékot alkotó "befutott értelmiségiek" esznek leggyakrabban étteremben, kedvelik a szárnyashúst, a barna kenyeret és a joghurtokat, nyitottak új termékek kipróbálására. Az aktív pihenés, a sportolás hívei.

- A 17 százalékot adó "hedonista fiatalok" leginkább éttermekben étkeznek, és jellemző rájuk a rendszeres alkoholfogyasztás, amelyben a sör dominánsabb, mint a bor. Átlag felett kedvelik a felvágottakat, a fehér kenyeret, az ízesített joghurtokat és a fagylaltot.

- A 7 százalékos "városi alsóközép" réteg nem tud, de nem is szeret éttermekbe járni. Kedvenc ételei a sertéshús, a burgonya, a fehér kenyér, valamint a tojás. Gyakrabban fogyasztanak tagjai teát, mint kávét.

- A társadalom 13 százalékát alkotó "szegény munkásréteg" rendszertelenül étkezik, főétkezése a vacsora; a kedvencek közé a sertéshús, a burgonya, a tojás és a tej tartozik. Alkoholfogyasztásukra a sör jellemző, és gyakori kávéfogyasztók.

- A 25 százalékot kitevő "szegény nyugdíjasok" szinte soha nem járnak éttermekbe, rendszeresen étkeznek, főétkezésük az ebéd. Kedvelik és gyakran fogyasztanak szárnyashúst, zöldségeket, tésztafélét, tojást és tejet. Nem jellemző rájuk az alkoholfogyasztás, és nem dohányoznak.

- A társadalom legalján elhelyezkedő, 18 százalékot kitevő "underclass" rétegre a rendszertelen táplálkozás a legjellemzőbb. Tradicionális ételeket fogyasztanak, amelyeket sertéshúsból, burgonyából készítenek. Ők a leginkább dohányzó és a legrendszeresebben alkoholt fogyasztó szegmens.

Az alapvető élelmiszerek közül az utóbbi időben többnek is csökkent az áfája. Ha csak ezt nézzük, akkor a pékáruk, köztük a kenyér sem alapvető élelmiszer. Eddig a sertés tőkehús, a friss tej, a tojás és a baromfihús áfája csökkent 5 százalékra, de lassacskán a tejföl, a túró, a hal és a kenyér is bekerülhet a csoportba. Részletek!

Ferge Zsuzsa szociológus professzor egy minap megjelent interjúban azonban úgy vélekedett, hogy egymilliónál is többen vannak, akiknek 20 ezer forint körüli az egy főre jutó jövedelmük, ahol folyamatosan újratermelődik a szegénység. Nemcsak a legalsó jövedelmi tizedre igaz ez, hanem az alsó háromra is, amelybe a magyar gyerekek fele tartozik. Visszagondolva a KSH adatára, amely szerint az átlag magyar az étkezésére fordít éppen ennyit, nyilvánvaló, hogy az étkezési lehetőségek az egyes társadalmi rétegekben igen különbözőek. Sokaknak valóban nem az egészséges élelmiszerek előteremtése a gondjuk, hanem a rendszeres étkezés.

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+31, +37 °C
Minimum:
+17, +23 °C

Hazánkban szerdán délelőtt derült lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag