+13° - +31°
Nincs front

Koronavírus: 4 járvány, amely felforgatta a világot

A járványok mindig is fontos hatással voltak a történelemre, hiszen teljesen új irányt adtak a társadalmi változásoknak. A fejleményekből arra lehet következtetni, hogy a COVID-19 pandémia is azok közé tartozhat, amelyekre az utókor a felforgató jelzőt illeszti majd.

Fél évvel ezelőtt még senki sem gondolta komolyan, hogy a COVID-19 járvány történelemfordító esemény lehet. Mára azonban világossá vált, hogy a kezdeti apró változások megerősödtek, felgyorsultak, és az életünk szerves részévé válhat például a telemedicina, a távmunka, a társadalmi távolságtartás, a kézfogáspótló üdvözlés, az online vásárlás, a készpénz jelentős visszaszorulása, és még sorolhatnánk. Nem lehetünk biztosak benne, hogy ezek a változások túlélik a járványt, és abban sem, hogy ezek összességükben jót vagy rosszat jelentenek-e. Három korábbi hasonló csapás azonban megmutathatja, hogy a COVID-19 hogyan hajlíthatja meg a történelem ívét - állítja Andrew Latham, a minneapolisi Macalester főiskola politikatudomány professzora.

feketehalál
Franciskánus szerzetesek ápolják a pestiseseket a 15. században - Fotó:  National Geografic / Wikimedia

A tudós szerint - akinek szakterülete éppen a pandémiák társadalmi hatásainak tanulmányozása - a járványok általában háromféleképpen alakítják az emberi viszonyokat. Először is mélyen megváltoztathatják a társadalom alapvető világképét. Másodszor felboríthatják az alapvető gazdasági struktúrákat. És végül megingathatják a nemzetek közötti hatalmi harcokat.

A betegség, amely felemelte a nyugati kereszténységet

Az antonin-ragály és ikertestvére a ciprián-ragály - ma úgy gondolják, hogy mindkettőt egy himlőtörzs okozta - 165 és 262 között pusztított a Római Birodalomban. Becslések szerint a száz éven át pusztító járványhullámok együttesen a birodalom lakosságának negyedét-harmadát ragadhatták el. Bár megdöbbentő a halálozások száma, de ez csak a történet egy részét mondja el. A járvány által elindított folyamatok a Római Birodalom vallási kultúrájában is mély átalakulást váltottak ki. Az antonin-ragály előestéjén a birodalom még pogány volt. A lakosság döntő többsége több istent és szellemet imádott, és úgy vélte, hogy a folyók, fák, mezők és épületek mindegyikének megvan a maga saját szelleme.

A monoteista kereszténységnek - amely szemléletében igen messze állt a pogányságtól -, csak 40 ezer híve volt, ami a birodalom lakosságának legfeljebb 0,07 százalékát tette ki. A ciprián-ragály visszavonulása után egy nemzedéken belül azonban a kereszténység lett a birodalom uralkodó vallása - állítja Latham a The Conversation magazinban megjelent cikkében. Ebben felteszi a kérdést, hogy hogyan hatottak az ikervárványok e mély vallási átalakulásra. Rodney Starkra hivatkozik, aki A kereszténység felemelkedése című munkájában azzal érvel, hogy ez a két járvány a kereszténységet sokkal vonzóbb hitrendszerré tette.

Ameddig a betegség gyakorlatilag gyógyíthatatlan volt, a kezdetleges palliatív gondoskodás - például élelmiszer- és vízellátás - támogatta a gyengék gyógyulását addig, amíg képesek lettek önmagukról gondoskodni. A keresztény szeretet és a betegek gondozásának etikája ösztönözte azoknak a társadalmi és karitatív hálózatoknak a létrejöttét és terjedését, amelyek köré a korai egyház szerveződött. A birodalom keresztény közösségei hajlandóak és képesek voltak ilyen jellegű ellátást nyújtani. Ezzel szemben a pogány rómaiak inkább elmenekültek a ragály elől, vagy elszigetelték magukat, hogy megússzák a megfertőződést.


Először is, a keresztények nagyobb mértékben voltak kitéve e csapások pusztításának, mint pogány szomszédaik, de emiatt gyorsabban is fejlődött ki náluk az adaptív immunitás magasabb szintje. Egy idő múlva már látszott, hogy sok keresztény túléli a pestist, amit sokan isteni segítségnek, vagy a keresztény létforma előnyének tulajdonítottak. Azaz vonzóvá vált a kereszténység. Ugyanakkor a beteg pogányok gondozása soha nem látott lehetőségeket nyújtott a hittérítésre is.

Másodszor e csapások aránytalanul érintették a fiatal és a terhes nőket, ám a keresztények alacsonyabb halálozási aránya magasabb születési arányt eredményezett. Mindennek nettó hatása az volt, hogy nagyjából egy évszázad alatt egy lényegében pogány birodalom jó úton halad afelé, hogy a lakosságában a keresztények többségbe kerüljenek.

Justinianus pestise és Róma bukása

Justinianus pestise 542-ben érte el a Római Birodalmat, és csak 755-ben tűnt el. Két évszázadon keresztül folytatódó visszatérései során becslések szerint a lakosság 25-50 százalékát, 25-100 millió embert pusztított el.

Ez a hatalmas veszteség megbénította a gazdaságot, és pénzügyi válságot váltott ki, amely kimerítette az állam kasszáját, és szétzilálta a birodalom egykor hatalmas hadseregét. Keleten Róma fő geopolitikai riválisát, Perzsiát is megsemmisítette a pestis, ezért nem volt képes kihasználni a Római Birodalom gyengeségét. De az iszlám Rasídun kalifátus erőit Arábiában a pestis nagyrészt érintetlenül hagyta. Ennek okai nem világosak, de valószínűleg a kalifátus nagyvárosi központoktól való viszonylagos elszigeteltsége állhat mögötte. Abu Bakr kalifa megragadta az alkalmat, és hadereje gyorsan nagy hódításokat ért el. 

A pandémiát megelőzően a mediterrán világot viszonylag egységesítette a kereskedelem, a politika, a vallás és a kultúra. Ez végleg megváltozott. A középkori Európában pedig kialakult egy új, jellegzetes társadalmi-gazdasági rendszer. A pestis előtt az európai gazdaság rabszolgaságra épült. A pestis után a rabszolgák jelentősen lecsökkent kínálata arra kényszerítette a földbirtokosokat, hogy kezdjenek telket adni a névleg "szabad" munkásoknak, a jobbágyoknak, akik az úr mezején dolgoztak, és cserébe katonai védelmet és bizonyos törvényes jogokat kaptak.

A középkor fekete halála

A fekete halál 1347-ben tört ki Európában, és ezt követően a teljes 80 milliós európai lakosság egyharmada, de lehet, hogy a fele áldozatául esett. De a járvány nem csak az embereket pusztította el. Mire a pandémia az 1350-es évek elejére elhalványult, egy kifejezetten modern világ alakult ki, amelyet a szabad munkaerő, a technológiai innováció és az egyre növekvő középosztály határozott meg. Mielőtt a Yersinia pestis baktérium megjelent, Nyugat-Európában egy túlnépesedett feudális társadalom élt, amelyben a munkaerő olcsó volt, a jobbágyoknak gyenge volt az alkupozíciójuk és a társadalmi mobilitás elakadt, illetve kevés volt az ösztönző a termelékenység növelésére.

A pestis miatt azonban komoly munkaerőhiány keletkezett, ami nagyot javított a parasztok alkupozícióján. Az agrárgazdaságban új szelek kezdtek fújni a technológiai fejlődés (a vaseke, a háromnyomásos vetésforgó és a trágyázás) révén, amely gyorsan terjedt a hatékonyságától ösztönözve. Megjelentek a munkaerő-megtakarító eszközök is, köztük például a nyomdák, a bányaszivattyúk, vagy éppen a puskaporos fegyverek.

A feudális kötelezettségek alóli mentesség és a társadalmi ranglétrán való feljutás vágya sok parasztot arra ösztönzött, hogy városokba költözzön, és kézművességgel kezdjen foglalkozni. A sikeresebbek gazdagabbak lettek, és új középosztályt alkottak. Mind többen engedhették meg maguknak a luxuscikkeket, amelyeket csak Európa határain túl lehetett beszerezni, ami viszont ösztönözte mind a távolsági kereskedelmet, mind a hatékonyabb háromárbocos hajók kifejlesztését. Az új középosztály növekvő vagyona a művészetek, a tudomány, az irodalom és a filozófia pártfogását is segítette. Ennek eredménye volt a kulturális és szellemi kreativitás robbanása, amit ma reneszánsznak nevezünk.

Min változtat a COVID-19?

Mindebből még nem következik, hogy a COVID-19 járványnak hasonlóan földrengő kimenetele lesz. A jelenlegi pandémia halálozási aránya közel sem hasonlít az említett csapásokéhoz, ezért a következmények sem lehetnek olyan szeizmikusak - véli Latham. De hozzáteszi, hogy vannak arra utaló jelek, amelyek szerint fordulatot vehet a történelem trendje.

Egyrészt a Nyugat nyitott társadalmainak nehézségei, hogy megbirkózzanak a vírussal, töréseket okozott a liberális demokráciába vetett hitben, és teret engedett más ideológiák fejlődésének és terjedésének. Ennek kézzelfogható példáit jól ismerjük. Az illiberalizmust például a saját bőrünkön tapasztalhatjuk. Az Egyesült Államokban pedig hamarosan az elnökválasztáson mondanak ítéletet egy hasonló szemléletről.

Az emberiség története során rengeteg járvány, kór pusztított. Most a 10 leghalálosabbat ismerhetjük meg. Egy részük ma már nem követel emberéleteket, de vannak olyanok köztük, amelyekre még ma sincs gyógymód. A pestis, a fekete himlő, a tífusz, a TBC és a malária még mindig félelmetesnek tűnik, és okkal. Részletek!

Ezzel párhuzamosan a COVID-19 felgyorsíthatja az USA és Kína közötti erőviszonyok már folyamatban lévő geopolitikai átalakulását. A világjárvány során Kína az egészségügyi selyemút kezdeményezésének részeként világszerte vezető szerepet tölt be más országoknak nyújtott orvosi segítségben. Egyesek szerint azzal, hogy Amerika elmulasztotta vezető szerepének megmutatását a járványban, illetve Kína viszonylagos sikere együttesen felgyorsíthatja a távol-keleti nagyhatalom globális vezető pozícióba kerülését

Ugyanakkor a COVID-19 felturbózta a régóta bevált módszerek, tevékenyégminták és gyakorlatok átalakulását, ami azzal a következménnyel jár, hogy a nagyvárosok, a koncentrált munkahelyek és a tömegközlekedés jövője megváltozik. Az összes gazdasági, technikai és társadalmi együttműködési fejlemény végül ugyanolyan mélyreható átalakulást hozhat, mint amelyeket az 1347-es fekete halál váltott ki. De erről Andrew Latham szerint igazából csak unokáink és dédunokáink győződhetnek majd meg.

Hirdetés

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+25, +31 °C
Minimum:
+13, +18 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt fokozatosan tovább növekszik, vastagszik a felhőzet, de hosszabb-rövidebb napos időszakok is előfordulnak.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag