Idén így harcol a tudomány a COVID-19 ellen

A COVID-19-cel kapcsolatos kutatások mára kijelölték azokat a területeket, ahol további tudományos munkára van szükség, hogy hatékonyabban léphessünk fel a SARS-CoV-2, sőt, a rokonságába tartozó többi koronavírus ellen is. A The Scientist folyóirat áttekintése szerint idén több kulcsfontosságú területen lehetünk majd tanúi az előrelépésnek.

Amióta a SARS-CoV-2 vírust a kutatók nagyjából egy évvel ezelőtt először azonosították és szekvenálták Kínában, a kórokozóval és a hozzá kapcsolódó betegséggel, a COVID-19-cel kapcsolatos kutatások elárasztották a tudományos irodalmat. Az összesítésekből kiderült, hogy 2020 első 11 hónapjában több mint 84 ezer, a COVID-19-hez kapcsolódó tudományos cikk jelent meg.

COVID-19 labor
A COVID-19 legyőzésére és megelőzésére indított kutatások idén fognak kiteljesedni. Fotó: Getty Images

A SARS-CoV-2 vírus származása

Fontos a SARS-CoV-2 eredetének kiderítése, mert annak ismerete, hogy a vírus hogyan ugrott át az emberekre, utalhat arra, miként lehet elkerülni a jövőbeni fertőzéseket - idézi a The Scientist Jonathan Epsteint, az EcoHealth Alliance betegségökológusát. A SARS 2003-as és 2004-es járványai felgyorsították azokat a kutatásokat (ezeknek Epstein is a részese volt), amelyek a patkós denevérek családját a koronavírusok számára "tartályként" határozták meg. De még mindig nem tudjuk, hogy pontosan melyik vírus jutott el a denevérektől az emberig. Annak megértése, hogy a SARS-CoV-2 közvetlenül a denevérekről "ugrott-e" az emberekbe, vagy először megfertőzött-e egy vadon élő, esetleg háziasított közvetítő fajt, segít feltárni azokat az emberi tevékenységeket, amelyek a jövőben további zoonózisos betegségeket idézhetnek elő.  

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) összehívott egy csoportot, hogy megvizsgálja a vírus eredetét Kínában. A kutatóknak némi hercehurca után sikerült is bejutniuk az országba. Tarik Jašarević, a WHO szóvivője szerint a csapat tervei között szerepel a kórházi nyilvántartások áttekintése 2019 végétől, hogy kiszűrjék azokat a megbetegedéseket, amelyeket ma már COVID-19-ként azonosítanánk. A munkájuk része lesz az első ismert esetek meghallgatása és annak kiderítése, hogy milyen állatokkal kereskedtek a járvány kitörésében valószínűleg szerepet játszó vuhani piacon és más helyi piacokon a betegség megjelenése idején, és hogy honnan származnak ezek az állatok. Jašarević nem közölte, hogy a csapat eredményei mikor válhatnak elérhetővé.

A megelőzés mellett a koronavírusok állati eredetének megismerése egy másik előnyt is jelent: lehetőséget ad rá, hogy kitalálják, megtalálják, milyen gyógyszereket lehetne bevetni e kórokozók ellen. "Olyan széles körben hatékony antitesteket kellene azonosítanunk, amelyek nemcsak a SARS-CoV-2-t, hanem más az állati vírusrezervoárban meglévő rokon koronavírusokat is képesek elcsípni" - magyarázza Kartik Chandran virológus, a New York-i Albert Einstein Orvostudományi Főiskola munkatársa, aki maga is azon dolgozik, hogy széles körben hatékony oltások jelenhessenek meg a fenyegető vírustörzsek ellen.  Úgy véli, hogy kutatási szempontból a következő években ez nagy kihívás lesz.

További kezelési lehetőségek

Még hatékony oltások esetén is valószínű, hogy az emberiség nem tud megszabadulni a SARS-CoV-2-től, hasonlóan a megfázást okozó koronavírusokhoz és az influenzához - véli Chandran. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan szükség van a betegség hatékony kezelésére. A jelenlegi monoklonális antitest-kezelések egyik problémája az, hogy nagy mennyiség kell belőlük az intravénás beadáshoz, ami logisztikai kihívásokat jelent. "Ha sikerül elérnünk, hogy ezek elég hatásosak legyenek, akkor ideális esetben intramuszkuláris injekcióval tudnánk őket beadni ahelyett, hogy infúziót kapnának a betegek. Ez óriási különbséget jelentene" - teszi hozzá.


Eddig egy önálló monoklonális antitest, a bamlanivimab (amelynek magyarországi használatát az OGYÉI engedélyezte), és kettő kombinációja, a kazirivimab és az imdevimab kapta meg az FDA sürgősségi felhasználási engedélyét. Mindkét kezelést klinikai vizsgálatokban tesztelték enyhe vagy mérsékelt betegségben szenvedő embereknél, és a tesztek azt mutatták, hogy azok, akik e hatóanyagokat kapják, körülbelül harmadakkora eséllyel kerülnek orvoshoz vagy kórházba, mint azok, akik placebót kapnak. A jelenleg elérhető egyéb kezelések közé tartozik a vírusellenes remdesivir és a szteroid dexametazon, amelyeket egyes kórházban ápolt betegeknek adnak, és a lábadozók gyógyító plazmája, amely egy vizsgálat szerint felére csökkenti a súlyos légúti megbetegedések kockázatát, ha a tünetek megjelenésétől számítva három napon belül adják be. 

"A monoklonális antitest-kezelések gyors ütemű fejlődésével biztatnak bennünket, de azt hiszem, még mindig sok tennivaló van, különösen az ambuláns betegek esetében" - mondja Esther Krofah, a kaliforniai központú nonprofit Milken Intézet gyors kezelések (FasterCures) központjának ügyvezető igazgatója. Különösen egy olyan kis molekulájú gyógyszernek látnák hasznát, amelyet a betegek otthon is bevehetnek, hogy csökkentsék a kórházba kerülés esélyét. Ez mérsékelné az egészségügyi rendszerre nehezedő nyomást. Az egyik ilyen gyógyszer, amelyet szemmel tart a szakember, a camostat mesilate, egy proteáz inhibitor, amelyet jelenleg több klinikai vizsgálatban tesztelnek. 

Egy nemzetközi együttműködés keretében, magyar kutatók részvételével sikerült áttörést elérni a COVID-19 egyik kulcsfehérjéje, a fő proteáz működésének gátlásában - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). A kutatások a koronavírus fehérjéinek elkülönítésével és tisztításával kezdődtek, és sikerült a vírus szaporodása szempontjából lényeges fehérjét, a fő proteázt azonosítani. Ez az enzim felel azoknak a vírus életképessége szempontjából fontos fehérjéknek a kialakításáért, amelyeket a vírus genetikai állománya kódol.  Részletek!

A FasterCures több mint 300 leendő oltást és kezelést követ, amely bevethető a COVID-19 ellen. Ezek különböző fejlesztési szakaszban vannak. Krofah elmondása szerint számos jelenlegi klinikai vizsgálatnál arra számít, hogy a rossz tervezés vagy az elégséges számú beteg felvételével kapcsolatos problémák miatt nem lesznek meggyőzőek az eredmények. Az egyik ígéretes megoldás az úgynevezett master protokollos tanulmány, amely összehasonlítja a különböző kezeléseket egymással, és egy placebóval. 

Az amerikai országos egészségügyi intézet (NIH) által támogatott hasonló kísérletsorozatok közül több várhatóan még ebben az évben befejeződik: az immunmodulátorokat, a monoklonális antitesteket és a vérhígítókat tesztelik koronavírusos betegek csoportjain. Más kísérletek során néhány újrahasznosított antibiotikum és egy gombaellenes szer is ígéretesnek mutatkozik - mondja Yasmeen Long, a FasterCures munkatársa.

Változatos megfigyelések

Mivel a SARS-CoV-2 továbbra is mutálódik, a kutatóknak meg kell határozniuk, hogy a rendelkezésre álló oltóanyagok hatékonyak-e az újabb változatok ellen, figyelmeztet Chandran. Olyan variánsokról van szó, mint a B.1.1.7 és az 501.V2, amelyek az elmúlt hetekben nagy figyelmet keltettek. Akiko Iwasaki, a Yale Egyetem immunológusa azt mondja, hogy bár a jelenlegi változatokra "valószínűleg a meglévő oltások fognak választ adni, a jövőben megjelenhetnek olyan új mutációk, amelyek képesek kikerülni a jelenlegi oltásokat". Ez a szakember szerint azt jelenti, hogy a felügyeletnek és az új változatok kiszűrésének prioritást kell élvezniük.

A hosszú-COVID

Iwasaki egyik jelenlegi projektje az olyan emberek immunválaszainak profilozása, akiknél hónapok óta tartanak a koronavírus tünetei: ezt a jelenséget hosszú-COVID néven ismerik. "Jelenleg ezrek szenvednek a hosszú-COVID miatt, de csak nagyon kevéssé látjuk át, hogy a betegség elhúzódását mi okozza, és miért nem tud megszabadulni tőle ennyi ember" - mondja.

Szerinte a betegség mechanizmusának megértése utat mutathat a kezelés módozataira, illetve rávilágíthat a kezdeti vírusfertőzéssel járó krónikus betegségek más eseteire is. Különösen azután, hogy nemrégiben megállapította, a kórházban ápolt koronavírusos betegek különféle antitesteket hordoznak saját fehérjéik ellen. Ezeket az úgynevezett autoantitesteket el is kezdték vizsgálni a kollégáival, hogy kiderítsék, vajon szerepet játszanak-e a hosszú-COVID kialakulásában. 

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+7, +13 °C
Minimum:
-1, +4 °C

Hazánkban kedden délelőtt a ködfoltok fokozatosan feloszlanak, gyengén felhős lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge, közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag