A koronavírus megfertőzheti a zsebünket és a jövőnket is

Amikor a koronavírus-válságról beszélünk, általában az egyéni emberi sorsok szemszögéből tekintünk a pandémia hatásaira. Ha azonban elemelkedünk erről a szintről, rájöhetünk, hogy alaposan megváltozhat a jövőnk.

Drámai áremelkedés jöhet Magyarországon, amire biztosan nem készült a lakosság. Az év közepétől magasabb fokozatba kapcsolhat a hazai és globális gazdasági kilábalás, ám az inflációs kockázatokkal számolni kell. A gazdaság gyors felépülését még mindig a koronavírus-járvány esetleges újabb hullámai veszélyeztetik leginkább - derül ki a CIB Bank elemzéséből. Ebből már sejthető, hogy a koronavírus-járvány már a közeljövőben is (de tartósan is) elsősorban gazdasági hatásain keresztül alakítja az életünket, és jelentős mértékben az egészségünket is. Amikor az orvosok, biológusok és járványtanászok után a közgazdászok is elkezdik vizsgálgatni, hogy mit tett velünk a COVID-19, a pandémiának egy egészen új metszete bontakozik ki.

pandémia hálózat
Az eszmék és a kórokozók ugyanazokon az emberi interakciókon keresztül terjednek. Fotó: Getty Images

A világjárvány olyan hatalmas gazdasági visszaesést okozott ugyanis, amire az 1929-33-as nagy váláság óta nem volt példa. Az újraindulás után azonban nem onnan folytatjuk, ahol a vírus felbukkanása előtt abbahagytuk. A lehetséges forgatókönyvek között szerepel, hogy végül jobb helyzetbe kerülünk, mint ahová a pandémia nélkül jutottunk volna. Ugyanakkor sokaknak egy életen át tartó hátránnyal kell számolniuk, még akkor is, ha egy percig sem voltak betegek. A hatás annál erősebb, minél szerteágazóbb összeköttetésekben, minél erősebb hálózatban élünk.

A magatartás változásai és a kilábalás

A válság lehetséges hatásait elemezve Michael Grömling, a Német Közgazdasági Intézet (IW) makrogazdasági elemzések és előrejelzések kutatócsoportjának vezetője megállapította, hogy a következmények meg fognak mutatkozni a munkaerő, a tőke, a humán tőke, valamint a technikai tudásállomány alakulásában is. Az Intereconomics folyóiratban megjelent cikkében azt írja, hogy a magatartásbeli változások, például a technológia nagyobb mértékű elfogadása tartósan erősítheti a potenciális gazdasági növekedést. Ezzel szemben a negatív következmények a növekvő protekcionista attitűdökből vagy a tartós bizonytalanságból és az úgynevezett hegesedési hatásokból adódhatnak.

A professzor szerint a koronavírus-válság technológiai lökést váltott ki, ami még fokozódhat is, ha a digitalizáció további támogatást kap az infrastrukturális beruházásokból, vagy ha a világjárvány a természettudományok reneszánszát idézi elő. Ugyanakkor a koronavírus-járvány 2020 folyamán történelmi társadalmi és gazdasági kihívássá vált. A közegészségügyi, politikai intézkedések (főleg a lezárások) és a szerte a világon jelentkező sokrétű gazdasági hatások jobban akadályozták a gazdasági életet, mint az elmúlt hét évtized bármely más eseménye.

A magatartásban bekövetkező változások azonban tartósan növelhetik mind a humán tőkét, mind a technológiai tudáskészletet, és a jövőben esetleg a gazdaság növekedését is ösztönözhetik. Ez a hatás megerősödhet, ha a fiatalokat pozitívan befolyásolja oktatási döntéseikben és kockázattudatosságukban. Elképzelhető például, hogy nagyobb affinitást éreznek a műszaki és természettudományos pályák iránt.


Vannak forgatókönyvek arról is, hogy a magatartás változásai hosszú távon hátráltatják egy ország fejlődését. Ha a fiatalokat frusztrálják a világjárvány miatti korlátozott tanulási és munkalehetőségek, akkor csökkenhet a munkaerőpiaci integráció vagy gyengülhet a humántőke felépítésének igénye (magyarán kevesebb kedvük lesz dolgozni és célirányosan tanulni), ami a gazdaságban is elhúzódó károkat okozhat. Az úgynevezett hegesedési hatás pedig azokat a fiatalokat sújtja, akiknek az elhelyezkedése késik a járvány miatt, vagy akik a recesszió következtében munkanélkülivé váltak. Az érintett csoportba tartozók sajnálatosan hosszú távú következményekkel fognak szembesülni, például hiányos lesz az önéletrajzuk (a kevesebb tanulmányi vagy munkatapasztalat miatt) és alacsonyabb teljes élethosszig tartó keresettel számolhatnak.

Grömling úgy látja, a válság rávilágított arra is, hogy milyen nagy lehetőségek rejlenek - például az iskolákban, az egészségügyi rendszerben vagy a közigazgatásban - a szolgáltatások és a termelési folyamatok digitalizálásában. A természettudományok jelentősége is újjáéledt, bár nem csak a jelenlegi válság miatt. Ezen a területen a világjárvány mindenütt fellendítheti a technológiai fejlődést és növelheti a beruházásokat. Az alapkutatás - például az antibiotikumokra vagy a koronavírus elleni vakcinára irányuló kutatás - pedig kifejezetten közjószágnak tekinthető.

A társadalmi hálózatok és a járvány hatása

A járvány talán még érdekesebb hatását tárta fel a Review of Economic Studies című folyóiratban megjelent új tanulmány. A szerzők, Alessandra Fogli, a minneapolisi Federeal Reserve Bank kutatási igazgató-helyettese, és Laura Veldkamp, a New York-i Columbia Egyetem pénzügy professzora úgy vélik, hogy a betegségek generációkon átívelően megváltoztathatják az országok társadalmi hálózatait és gazdasági növekedését, még azután is, hogy magát a betegséget felszámolták.

A társadalmi hálózatok fontos meghatározói egy ország növekedésének, mivel befolyásolják az elképzelések terjedését és a technológiai fejlődés ütemét. Emellett viszont olyan betegségeket is közvetíthetnek, amelyek gyorsan terjedhetnek és fékezhetik a növekedést.

Mivel az eszmék és a kórokozók ugyanazokon az emberi interakciókon át nyernek teret, egy ország hálózati szerkezete végső soron a járványügyi környezetétől függ. Azokban az országokban, ahol a fertőző betegségek előfordulása alacsony, nagyobb valószínűséggel alakulnak ki erős diffúziójú (terjesztőképességű) hálózatok, mivel ezek alkalmasabbak a technológia terjesztésére és a növekedés elősegítésére. Másrészt azokban az országokban, ahol gyakran előfordulnak  fertőző betegségek, nagyobb valószínűséggel alakulnak ki gyengén diffúziós hálózatok, mivel a korlátozott összeköttetés megvédi az embereket a járványoktól. Ez a felismerés különösen aktuálissá vált, amikor a közgazdászok a COVID-19 világjárvány hosszú távú gazdasági hatásairól kezdtek gondolkodni.

Jegyezzük meg, hogy Mohammad Akbarpour és Matthew O. Jackson stanfordi kutatók már évekkel ezelőtt kimutatták, hogy a hálózatoknak igen jelentős szerepük van a járványok terjedésében. A PNAS folyóiratban megjelent cikkükben leszögezik, hogy a betegség és az információk terjedése is a személyes kapcsolattól függ. Az emberek nem mindig állnak készen, hogy kapcsolatba lépjenek a körülöttük élőkkel, és a tevékenységük időzítése határozza meg, hogy lehetőségük van-e találkozni és továbbadni egy csírát, egy ötletet, stb. Afertőzésvagy a diffúzió egyszerű modelljében akkor a legnagyobb mértékű a terjedés, ha az aktivitási mintákban heterogenitás tapasztalható: olyan emberek keverednek, akik hosszú ideig aktívak, majd hosszú ideig inaktívak, csak ritkán változtatják elérhetőségüket, míg más emberek gyakran váltogatják az aktív és inaktív tevékenységet. Ennek a megfigyelésnek járványpolitikai vonatkozásai és  következményei vannak a fertőző betegségek korlátozására, valamint az információk terjesztésének elősegítésére.

A kutatók 71 országra vonatkozó, újonnan összeállított adatkészletük és egy elméleti modell segítségével (amelyben a kórokozók, a hálózatok és a technológia endogén módon, a belső erőforrásokra alapozva fejlődnek), kimutatták, hogy egy ország járványügyi környezetében mutatkozó kis kezdeti különbségek nagy és tartós különbségeket okozhatnak a hálózati struktúrában. Ezek idővel jelentős eltérést eredményeznek a technológia terjedésben és a gazdasági teljesítményben. Konkrétan, a társadalmi hálózati struktúra változásában bekövetkező egy egységnyi eltérés évente akár 2 százalékkal is növelheti az egy dolgozóra jutó megtermelt érték (kibocsátás) növekedését.

A fejlett országokban segíti az újrakezdést az összekapcsoltság

A kutatók ezután olyan politikai kísérleteket végeztek, amelyekben a gazdaságban a betegség szintjét állandónak tartják, és exogén (külsődleges) módon megváltoztatják a hálózati struktúra számos olyan jellemzőjét, amelyek meghatározzák a terjedés sebességét. Milyen hatással van az erősebb diffúziós hálózat bevezetése a növekedésre? Érdekes módon a válasz a betegség kezdeti gyakoriságától függ.

A viszonyítási alapjuk az Egyesült Államok, ahol a betegségek előfordulási gyakorisága nagyon alacsony (0,05 százalék afertőző betegségekesetében). Ebben a környezetben az erősen diffúziós hálózatok nagyon pozitív hatást gyakorolnak a gazdasági növekedésre. A nagymértékben mobil vagy összekapcsolt egyének számának megduplázása jelentősen növeli a növekedési rátát. A magas betegségszámú környezetben (Ghána 18 százalékos előfordulási gyakoriságát használva) azonban a társadalmi hálózat megváltoztatása a gyorsabb terjedés elősegítése érdekében csökkenti a nemzeti jövedelmet. A nagymértékben összekapcsolt emberek számának megduplázása a kibocsátás 90 százalékos csökkenését okozza.

A folyamatos közösségi érintkezések javítják az agy egészségét egy tanulmány szerint. A Journal of Gerontology: Psychological Sciences szaklap megállapításai arra utalnak, hogy a társas kapcsolatok gyakorlása előnyös lehet az idősebb felnőttek számára, mert segíthet kivédeni a demenciát. A fizikai aktivitás pedig nagyban hozzájárulhat a cukorbetegség vagy a szívbetegségek megelőzéséhez. Ezek az eredmények minden korosztály számára relevánsak a járvány idején is, amikor sok ember szenved a társadalmi elszigeteltségtől. Részletek!

A tanulmány bemutatja, hogy a hálózatok hatása a gazdasági növekedésre a betegség környezetétől függ. Azokban az országokban, ahol kevésbé fordulnak elő betegségek, az erősen diffúziós hálózatok elősegítik az új ötletek elterjedését és fokozzák a növekedést. Azonban egy olyan helyen, ahol a betegségek elterjedtek, a hálózatok járványokhoz és humanitárius válsághoz is vezethetnek.

Az erős hálózatok lehetővé tették, hogy globális gazdaság soha nem látott ütemben növekedjen. De egyben sebezhetőbbekké is váltunk az új betegségek terjedésével szemben. Ahogy a társadalmi hálózatok alkalmazkodnak az új járványügyi környezethez, a COVID-19 pandémia hosszú távú következményekkel járhat a gazdasági növekedésre" - jelentette ki Alessandra Fogli.

Csökkenő biztonságérzet

De térjünk vissza Magyarországra. "A koronavírus okozta gazdasági sokk egyik pillanatról a másikra megmutatta, hogy még a biztosnak hitt jövedelemforrások is megszűnhetnek egyik pillanatról a másikra. Ez növeli az emberek kiszolgáltatottságát és belső félelmeiket. Ez a két elem sajnos kéz a kézben jár az önkizsákmányolásra való hajlam növekedésével. Amikor valaki fél a munkájának elvesztésétől, fél attól, hogy nincsen átmeneti tartaléka egy krízis kezelésére, akkor erősebb lesz benne a saját jogairól való lemondás ösztöne" - írja Belyó Pál, a Policy Agenda kutatóintézet kutatási igazgatója annak a felmérésnek az ismertetésében, amelyet a munkavállalók kiszolgáltatottságáról, félelmeiről készítettek 2020 májusában és 2021 januárjában.

Ha valahogyan számszerűsíteni kellene ezt a bizonytalanságot, akkor a következők jól jellemzik, hogy Magyarországon a válság mennyire csökkentette a szubjektív biztonságérzetet. A Policy Agenda több éven keresztül kérdezte a háztartásokat arról, hogy saját megítélésük szerint mekkora összegre lenne szükségük, hogy a kisebb, váratlan kiadásokat fedezni tudják szabadon felhasználható megtakarításukból. Az idén januári mérés szerint ez az összeg 470 ezer forint lenne, ami 100 ezer forinttal magasabb a 2020. májusi adatnál. Ennek oka lehet a járvány miatt felborult biztonságérzet, de lehet a növekvő inflációtól valófélelemis. A tavaly májusi adat alapján a családok 48 százaléka rendelkezett a szükséges összeggel, ám ez az arány januárra 44,8 százalékra csökkent. Azaz ránk férne a gyors kilábalás, de az most még nem világos, hogy ez mennyire lehetséges a járvány és válság mélységéből.

Hirdetés

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+14, +19 °C
Minimum:
+7, +12 °C

Hazánkban kedden délelőtt a ködfoltok feloszlanak, változóan felhős lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag