"Két sportoló beszélget, csak én tapasztaltabb vagyok"

"Egy életen át tartó motivációs erő lehet, ha valaki szeret nyerni" - véli dr. Lénárt Ágota sportpszichológus, számos hazai sportoló, köztük olimpikonok felkészítője. A szakembert a többi között a mentális teljesítményfokozás lehetőségeiről, illetve a sportpszichológia sportsikerek elérésében betöltött szerepéről kérdeztük.

Házipatika.com: Pszichológusként számos sportoló számít a segítségére. De saját sportolói pályafutása során is szép sikereket ért el a sportlövészet és számszeríjászat terén, hazai és nemzetközi színtéren. Tudja hasznosítani a mindennapi munkája során, hogy testközelből ismeri az élsportolók világát?

Dr. Lénárt Ágota: Rengeteget segít ez a munkámban. Úgy tapasztalom, a sportolók sokkal szívesebben fordulnak olyan szakemberhez, aki saját maga is sportol, ennél fogva át tudja élni a sport minden örömét és bánatát, nehézségét. Az első találkozáskor szoktam is mondani, hogy tekintsenek a helyzetre úgy, hogy két sportoló beszél egymással, csak én egy kicsit tapasztaltabb vagyok. Persze ezen általában jót mosolyognak, és máris sikerül oldani egy kicsit a szorongást, amelyet esetleg kezdetben éreznek a helyzet kapcsán. Mindenképpen jó felütést ad tehát ez a nyitóbeszélgetésnek, illetve megalapozza a közös munkához elengedhetetlenül fontos bizalmat.

HáziPatika.com: Miért választotta éppen a lövészetet?

L. Á.: Amikor gimnazista voltam, rendszeresen elvitték a diákokat a honvédelmi napok programjaira. Ennek keretében próbálhattam ki a lövészetet a budafoki lőtéren. Nagyon jól is sikerült egyébként, amiben részben a szerencse is közrejátszott. A fegyvereket ugyanis mindenkinek a saját szeméhez kell beállítani, így kicsi az esélye, hogy az ember véletlenszerűen pont egy olyan fegyvert fogjon ki, amelynek megfelelő a szórásképe a szeméhez képest. Ilyen téren egy jó fegyverrel lőhettem akkor. Hazaérve rögtön mondtam is otthon, hogy szeretnék ezentúl lőni, de akkor még lebeszélt a család, arra hivatkozva, hogy első az iskola, összpontosítsak inkább a tanulmányaimra. Csakhogy egy év elteltével az újabb honvédelmi napon már 86 pontot lőttem a 100-ból fekve, ami egyértelműen jelezte, hogy talán érdemes lenne jobban elmerülnöm ebben a sportágban. Hazamentem, és a vacsoránál immár határozottan kijelentettem, hogy márpedig belőlem lövész lesz. (nevet - a szerk.) Persze hirtelen koccant is a kanál a tányéron, de aztán megbeszéltük, hogy amíg nem megy a tanulás rovására, addig a család sem gördít akadályt a sport elé. Később megtudtam, hogy édesapám is lőtt annak idején, és igazából nem is tudom, miért nem beszélt eleinte róla. Talán azért, mert a lövészet kemény sportág, és lehet, hogy ettől szeretett volna megkímélni.

dr. Lénárt Ágota sportpszichológus, Testnevelési Egyetem
"A győzelem a sportolók pillanatnyi állapotán múlik." Fotó: Fülöp Máté

HáziPatika.com: A sporthoz fűződő közeli kapcsolat korán kialakult tehát, de hogyan nőtte ki ebből magát a sportpszichológusi pálya?

L. Á.: Engem is, mint mindenkit, aki szeretne jobbá válni a sportágában, mindig is érdekeltek a sportteljesítmény fokozásának megengedett lehetőségei. Igyekeztem tájékozódni a témában, ugyanakkor egészen másként indult a munkahelyi karrierem. Magyar-orosz szakos tanárként hat évig dolgoztam általános iskolában, közben pedig elvégeztem a sportlövő szakedzői képzést a mai Testnevelési Egyetemen. A pszichológia csak ezután következett. Edzőként gyerekeknek kezdtem el autogén tréninget tartani, aminek szakmai konzultációjáért, azaz szupervíziójáért Turnovszky Éva sportpszichológus felelt. Nagyon megtetszett akkor ez a terület, így felmerült bennem, hogy érdemes lenne elvégeznem a pszichológia szakot. A döntés ugyanakkor rögtön magával is hozta a változást az életemben, mert az általános iskola, ahol dolgoztam, nem tolerálta a továbbtanulási törekvéseimet. Onnan tehát el kellett jönnöm, a Testnevelési Egyetemen viszont végigjártam a ranglétrát, és a mai napig is itt dolgozom.

HáziPatika.com: Mennyiben változott esetleg a hazai sportpszichológia azóta, amióta váltott?

L. Á.: Maga a sportpszichológia már abban az időben is magas szinten működött, a gyakorlati ellátásban viszont komoly változások mentek végbe. Eleinte nagyon kevés olyan gyakorló sportpszichológus volt az országban, aki praxisban művelte volna az alkalmazott sportpszichológiát. Ma ehhez képest egészen más a helyzet, aminek az alapját az adta, hogy 2007-ben sikerült elindítanunk a sportpszichológus szakképzést a Testnevelési Egyetemen. A kétéves képzés pszichológus diplomára épül, majd szakvizsgával zárul. Az idei tanévig bezárólag 162 sportpszichológus végzett nálunk. A létszámgondok tehát egyre kevésbé jelentenek problémát a sportpszichológiai ellátásban.

HáziPatika.com: Mi a sportpszichológia elsődleges célja? Hogyan tud segítséget nyújtani a sportolóknak abban, hogy elérhessék céljaikat?

L. Á.: A sportban egyre kiélezettebbé válik verseny, ami azt jelenti, hogy a győzelem a sportolók pillanatnyi állapotán múlik. Ezt viszont nagy mértékben befolyásolja mentális oldalról, hogy az adott sportoló mit tanult meg, milyen sportpszichológiai módszerekkel készült, és azokat hogyan tudja alkalmazni. A jó hír tehát, hogy a formaidőzítés alakítható, az érem másik fele ugyanakkor, hogy gyakorlásterápiáról beszélünk, azaz kőkeményen meg kell dolgozni azért, hogy valaki erre a szintre eljusson.

A sportpszichológiának több területe van, ahol különböző módszerekkel igyekszik felkészíteni a versenyzőket. Az első ilyen területet a különböző relaxációs technikák jelentik. A terhelés és pihenés optimális arányának beállításával a regeneráció meggyorsítása kerül előtérbe. A második kategória a mentális tréning, amelynek célja a megfelelő mozgássorok elsajátítása, a hibák kijavítása, illetve a különböző helyzetek modellezése fejben, képzeletben. A harmadik terület módszerei a figyelemkoncentrációra irányulnak, azaz arra, hogy a sportoló minél hatékonyabban tudjon összpontosítani az adott versenyen, mérkőzésen. Végül a negyedik területhez a kognitív módszerek tartoznak, amelyek a gondolkodással, emlékezéssel állnak kapcsolatban, ideértve például a stratégiát, taktikát is úgy a csapatjátékokban, mint az egyéni versenyzők munkájában.

dr. Lénárt Ágota sportpszichológus, Testnevelési Egyetem
"A pandémia a sportolók életében is nagyon nehéz helyzetet teremtett." Fotó: Fülöp Máté

HáziPatika.com: Hogyan kell ezeket a módszereket a gyakorlatban elképzelni? Tudna esetleg példát hozni?

L. Á.: A sportolók mindegyik területről megtanulnak módszereket, hogy aztán szükség esetén elő tudják azokat venni a tarsolyukból. Fel kell felismerniük, hogy éppen aktuálisan milyen állapotban vannak, és ennek megfelelően melyik módszerhez nyúljanak teljesítményük növelése érdekében. Vegyük példaként a mentáltréninget. Rendkívül fontos, hogy a sportoló fejében pontos térkép legyen az általa végzett mozgásról, ezáltal bármikor elő tudja azt hívni különböző körülmények között. Éppen a nagy világversenyek, különösképpen az olimpia szokott ezzel kapcsolatosan kiélezett versengést hozni.

Előfordulhatnak ugyanis kisebb-nagyobb eltérések, amikre a sportolónak nagyon gyorsan reagálnia kell, máskülönben csökken a teljesítménye. Sportágtól függően ez manifesztálódhat akár abban, hogy a technikai berendezések sebessége más, mint amit megszokott a versenyző, vagy akár abban, hogy az úszóversenyek során használt medencének süllyesztett az alja. De említhetem a pekingi olimpiát is, ahol a vívódöntők történetében először lekapcsolták a villanyt a csarnokban, és csak a pástot világították meg. Előfordult olyan szomorú eset is, amikor a versenyző edzője éppen a kiutazás előtti napon váratlanul elhunyt. Nagyon sokszínű, hogy milyen problémák merülhetnek fel, és ezek a helyzetek mindig gyors váltást, alkalmazkodást igényelnek. Igyekszünk tehát a modellezés révén felkészíteni a sportolókat arra, hogy adott esetben bármit meg tudjanak hirtelen oldani.

HáziPatika.com: Maradva a váratlan helyzeteknél - milyen nehézségeket hozott a koronavírus-pandémia megjelenése a sportolók életében?

L. Á.: Egyfelől nehéz helyzetet teremtett, hogy át kellett szervezni az edzésmunkát, át kellett állni az otthoni edzésekre. Másfelől egy sportoló motivációjának fenntartása sem egyszerű egy olyan helyzetben, amikor sem ő, de még az adott sportági szövetség sem tudja, hogy mikor és hogyan lehet egyáltalán megrendezni az egyes versenyeket. Mindezeken felül természetesen a sportolók is aggódtak amiatt, nehogy megbetegedjenek, illetve a közvetlen környezetükben élők se kapják el a fertőzést, hiszen ez például akadályt jelenthet egy fontos kvalifikációs versenyen való részvétel előtt, ami akár az olimpiai kvóta elérését is ellehetetlenítheti. Végezetül fontos hozzátenni, hogy a bezártság és korlátozottság mentálisan is nagyon megterhelő hosszabb távon, amivel szintén nehéz megküzdeni. Azok a sportolók, akik átéltek már életük során hasonló megküzdési helyzeteket, ezáltal megvannak a szükséges megküzdési mechanizmusaik, könnyebben, úgymond kevesebb pszichés energia elvesztésével talpra tudnak állni egy ilyen szituációban, és megfelelő minőségben tudják folytatni az életüket.

HáziPatika.com: Mennyiben tér el a sportpszichológusi munka a felkészülés során és egy versenyen?

L. Á.: Nyilván a legszerencsésebb, ha már előre fel tudjuk készíteni a sportolókat a különböző módszerekkel az előttük álló megmérettetésre. Amikor már a helyszínen dolgozunk, alapvetően kétféle sportolóval találkozunk: az egyik csoportba azok tartoznak, akik még soha nem tanultak sportpszichológiai módszereket. Ilyenkor értelemszerűen egyfajta tűzoltást végzünk, azaz igyekszünk olyan módszereket találni, amelyek az időkényszernek és a célnak egyaránt megfelelnek. A sportolók másik csoportját azok alkotják, akik már találkoztak ezen módszerekkel, így velünk könnyebben is tudunk dolgozni. Elég csak megemlíteni nekik, mihez lenne érdemes visszanyúlniuk, egy kis iránymutatást adni nekik, és máris tudják, mi a teendő. Természetesen a legjobb az lenne, ha minden sportoló ismerné a legalapvetőbb módszereket. A lehető legjobb teljesítmény érdekében a sportpszichológiának is éppúgy bele kell tartoznia a felkészülésbe, ahogy például beletartoznak az orvosi vizsgálatok, a dietetikai tanácsadás vagy éppen a masszőrrel, fizioterapeutával való munka.

HáziPatika.com: És megfelelő felkészülés után a sportpszichológia módszerei akár a mérleg nyelvét is jelenthetik egy kiélezett versenybe.

L. Á.: Pontosan! Tételezzük fel, hogy mindenki egyformán felkészült. A sportriporterektől gyakran lehet is hallani egy-egy döntőben, hogy az oda bejutott sportolók bármelyikének megvan a esélye, hogy megnyerje azt. Egy ilyen helyzetben a pillanatnyi forma fogja eldönteni a verseny kimenetelét.

dr. Lénárt Ágota sportpszichológus, Testnevelési Egyetem
"Veleszületett tulajdonságunk, hogy versengő típusok vagyunk-e vagy sem." Fotó: Fülöp Máté

HáziPatika.com: Összességében nézve mi minden határozza meg, hogy kiből válhat bajnok a sportban?

L. Á.: Először is a genetikai, biológiai tényezők. Alkalmas-e egyáltalán a szervezet a magas szintű terhelésre és teljesítményre? Illetve szintén ebbe a körbe tartozik a sérülékenység kérdése. Hiába sajátítja el ugyanis valaki tökéletesen a sportágában szükséges mozgásokat, ha például az ízületi rendszere ezt nem bírja el, és emiatt újra és újra megsérül. Értelemszerűen így nem fogja tudni kifutni a csúcsformáját.

Mentális oldalról talán annyiból könnyebb a helyzet, hogy a sportpszichológia módszerei tanulhatók, elsajátíthatók. Ugyanakkor általában veleszületett tulajdonságunk, hogy versengő típusok vagyunk-e vagy sem. Aki nem versengő típus, egy idő után elveszti az érdeklődését a sport iránt, függetlenül akár attól, hogy milyen eredményeket ért el korábban. Dolgoztam együtt például olyan világ- és Európa-bajnok sportolóval, aki idővel ráébredt, hogy őt mégsem érdekli a versenyzés. Egy életen át tartó motivációs erő lehet, ha valaki szeret nyerni, de ugyanígy lehet a versenysport akadálya is, ha egy idő után már nem motiválja a sportolót az érmek gyűjtögetése.

A harmadik és szintén nagyon fontos komponens a társas közeg. Sokszor elmondják az élsportolók, hogy a környezetük támogatása nélkül nem tudtak volna sikereket elérni. Meghatározó tehát, hogy milyen a mögöttük álló "szociális stáb", és előfordul, hogy valaki éppen a támogató háttér hiánya miatt nem tudja elérni a teljesítőképessége csúcsát. De ismerünk példákat az ellenkező végletre is, amikor például a szülők túl nagy terhet raknak a fiatal sportolók vállára, ami aztán a teljesítmény romlásában vagy el nem érésében ütközik ki. Meg kell tehát találni ebben is az egyensúlyt.

HáziPatika.com: Ami a támogató közeget illeti, mennyiben más egy csapatsportágban szerepelni, mint egy egyéni sportágban?

L. Á.: Egyik oldalról a csapatsportolók általában kevesebbet szoronganak, mert megoszlik a felelősség a csapaton belül. Egy egyéni sportoló esetében ugye kizárólag az ő vállát nyomja ez a teher. A másik oldalról viszont nehézséget is jelenthet, ha a csapat nem az az összeforrott közeg, ahol a sportoló képes kiteljesedni. Sokszor jelentkeznek sportolók azzal a problémával, hogy jobbnak érzik magukat a csapatuknál, de valamilyen okból nem tudnak elmenni, váltani, és így nem tudják érvényesíteni a megszerzett tudást, amelyet pályafutásuk során addig felhalmoztak. Egy sportpszichológusnak mindig külön feladat a csapattal való munka: a csapattagokkal is dolgozunk, de csapatszinten is fel kell őket készíteni, illetve az edzői stábbal is együttműködünk a kívánt eredmények elérése érdekében.

HáziPatika.com: Milyen irányban fejlődhet a sportpszichológia területe a jövőben? Milyen egyéb módszerek jelenhetnek meg a mindennapi gyakorlatban a sportolói teljesítmény fokozására?

L. Á.: Ami már most látható, az egészen a sci-fi irányába mutat. A különböző gépek, eszközök segítségével végzett hangoló eljárásokra kell itt gondolni, azaz például a transzkraniális stimulációra és egyéb olyan eljárásokra, amelyek segítségével befolyásolni lehet a sportolók pillanatnyi állapotát. Úgy gondolom, a sportpszichológiai módszereket ezek sem fogják kiszorítani, de mégiscsak fennáll a lehetőség, hogy valamilyen módon kívülről manipulálják a sportolókat. Éppen a közelmúltban jelentek meg olyan kutatási eredmények, miszerint be lehet juttatni a szervezetbe olyan anyagokat, amelyek az idegrendszer meghatározott területein megtapadnak, majd számítógép segítségével lehet vezérelni kívülről. Ha valami, akkor az ilyen jellegű beavatkozások mindenképpen igazi teljesítményfokozásnak számítanak. Etikai kérdés persze, hogy hol húzzuk meg a határt, meddig lehet bevonni a sportolókat, mi fér még éppen bele a felkészítésükbe. Tudjuk persze, hogy az űrhajózás, a katonai és orvosi kutatások újra és újra hoznak olyan eredményeket, amelyek nagyon hamar hasznosulnak a sportban. A teljesítményelvárás pedig mindig magas, és ne felejtsük el, hogy megvan ennek a szociálpszichológiai vetülete is, hiszen az olimpián az országok is vetélkednek egymással, és társadalmi presztízst jelent, ki hány pontot szerez a legfontosabb megmérettetésen.


HáziPatika.com: A közelebbi jövőt tekintve, mi a szubjektív jóslata, a világjárvány miatt milyen olimpia áll előttünk? Reménykedhetünk hangos magyar sikerekben?

L. Á.: Most különösen nehéz lenne ezt megjósolni. Ilyen típusú versenyre legfeljebb azok tudtak felkészülni, akik versenyeztek már olyan körülmények között, ahol nem voltak nézők, illetve ahol buborékrendszer működött. Nem tudhatjuk, hogy mindezek együttesen milyen hatást fejtenek majd ki a sportolókra az előkészítés ellenére is. Persze bizakodunk, hogy mindenki el tudja majd érni a lehető legjobb teljesítményét. Az olimpia minden alkalommal magasabbra teszi a lécet, és azt sem tudjuk, hogy a többi ország milyen felkészülési módszerekkel rukkol elő. Ezzel együtt, ha a sportolók rendesen felkészültek, és hozzák a saját formájukat, akkor ugyanúgy örülhetünk majd jó néhány olimpiai sikernek.

HáziPatika.com: Miből tud meríteni a mindennapi munkája során? Mi adja a sportpszichológia igazi szépségét?

L. Á.: Mások sikerének is ugyanúgy tudok örülni, mint a sajátomnak, és ez egy állandó feltöltést ad. Úgy érzem, részese vagyok a sportolók sikereinek, és tőlük is ezt a visszajelzést kapom. Ha pedig az ember sok-sok sikert él meg, az nagyon meghatározóvá válik. Mindehhez viszont szükség van arra, hogy szeresse a munkáját, sokáig művelje, és több energiát fektessen bele, mint amennyit máskülönben rááldozna.

Hirdetés

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+21, +27 °C
Minimum:
+7, +12 °C

Hazánkban szombaton délelőtt a ködfoltok feloszlanak, gyengén felhős, napos idő lesz jellemző.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag