Gyógynövénytár
Fejes káposzta
Brassica oleracea (var. capit alb).
Népies neve:
"A káposzta gyógynövény is"
A növény leírása:
A káposzta ismert zöldségünk, a keresztesvirágúak (Brassicaceae) családjába tartozó, kétéves növény. Több fajtája ismert. Hazánkban a XII.-XIII. század környéke óta termesztik.
Hogyan gyűjtsük?
Első évben palántázzák, ekkor növeszti fejét. A második évben megy magszárba.
Mi van benne?
A káposzta metil-cisztein-szulfoxidot, glükozinolátokat (glükobrasszicint) tartalmaz. A- és C-vitaminban gazdag, de viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz még káliumot, jódot, kalciumot, vasat és nátriumot is.
Mire jó?
Igen jó hatással van az emésztőrendszerre, segít helyreállítani a bélflórát. A nyers káposztalé gyorsítja a gyomor- és nyombélfekély gyógyulását, védi a gyomor-nyálkahártyát. A savanyú káposzta leve alkalmas emésztési panaszok, főként székrekedés mérséklésére, mert hashajtó hatású, de arra érzékenyeknél enyhén puffasztó is lehet.
Gyulladásos fogínyre jótékony hatással bír.
A népi gyógyászatban a hörghurutos megbetegedésekre használják, valamint a növény összetört vagy savanyított leveleit enyhe bőrgyulladások, bőrsérülések kezelésére ajánlották.
Nem bizonyított, de feltételezhetően antioxidáns tartalma miatt lassítja a karcinogén (rákkeltő) anyagok felszívódását a szervezetben.
Kapcsolódó receptek
Étrend-kiegészítők
Érdekesség
- Már az egyiptomiak és rómaiak is táplálkoztak káposztával.
- Erdélyben némely kenyér sütésekor a nyers tésztát "káposztalapiba" - azaz káposztalevélbe - burkolják, és úgy teszik a kemencébe. A kisütött kenyérről a feketére sült, elszenesedett káposztalevelet bottal veregetve teljesen eltávolítják, s csak a kenyér héja őrzi meg a kellemes káposztaaromát.
Jó tudni!
Fogyasztását nem szabad túlzásba vinni, mert pajzsmirigy-megnagyobbodást okozhat!
