+10° - +25°
Nincs front

Sokkos állapotban

A sokk progresszív perifériás keringési elégtelenség. Ez azt jelenti, hogy magára hagyva az állapot saját öntörvényű menete szerint folyamatosan romlik, és végezetül visszafordíthatatlanná válik, ami a beteg halálához vezet.

A sokkos állapot minden esetben azt jelenti, hogy jelentős eltérés mutatkozik a keringő vértérfogat és az erek össztérfogata között. Ez kétféle mechanizmussal jöhet létre.

A keringő vértérfogat jelentős és hirtelen kialakuló vesztesége (pl. vérzés, sérülés, égés) következtében nincs elegendő mennyiségű folyadék az érpályában. Ilyenkor a szervezet úgy próbálja helyreállítani a keringést, hogy a nem létfontosságú szerveket ellátó erek összehúzódnak, amit vazokonstrikciónak nevezünk.
Azonban normális vérmennyiség mellett is létrejöhet a keringő vértérfogat relatív hiánya. Anafilaxiás sokkban rendszerint valamilyen, a szervezet számára idegen anyag (pl. gyógyszer, méhméreg) allergiás reakción keresztül a perifériás erek hirtelen kitágulását idézi elő (vazodilatáció), és emiatt omlik össze a beteg vérkeringése.

A vazokonstrikciós sokk

Elsődleges okaként a keringő vértérfogat hirtelen kialakuló, jelentős mértékű csökkenése nevezhető meg. Kóreredet szerint legfontosabb a traumás, vérzéses, égésből eredő vazokonstrikciós sokk lehet.
A keringő vértérfogat csökkenése - a kiváltó októl függetlenül - vérnyomáseséshez vezet. A szív fokozott munkával, magasabb pulzusszámmal igyekszik fenntartani a perctérfogatot. Ha a keringő vérmennyiség jelentős csökkenése miatt ez nem sikerül, akkor a periférián elhelyezkedő, de nem létfontosságú szerveket (pl. bőr, izomzat, vesék, belek) ellátó erek hormonális hatásra összeszűkülnek, vagyis vazokonstrikció jön létre.

Ezzel az életfontosságú szervek (agy, szív, tüdők) felé terelődik a vér, így azok oxigén- és tápanyagellátása biztosított. Idővel a perifériás szervekben jelentős szöveti oxigénhiány alakul ki, ami igen erős értágító inger. Ha ez bekövetkezik, a beszűkült perifériás erek megnyílnak, az egyébként is kevés vér jelentős része ezekbe áramlik, és a vérkeringés összeomlik, a beteg meghal.
Ha a beavatkozás elkésik, akkor a folyamat már visszafordíthatatlan, vagy ha a keringést sikerül is rendezni, a perifériás szövetekben - elsősorban a vesékben, májban - az oxigénhiány következtében olyan súlyos szövetkárosodás jön létre, hogy a beteg napokkal később, ezeknek a szerveknek a teljes működészavara következtében hal meg.

A keringés átrendeződéséből adódnak a betegség tünetei. Ezek a következők:
  • A beteg bőre hűvös, sápadt, esetleg kékesszederjes színben márványosan elszíneződött, nyirkos, apró cseppekben verítékes.
  • A pulzus igen szapora, és ami különösen jellegzetes, ujjainkkal könnyen elnyomható, nem kellően telt.
  • A vérnyomás alacsony és folyamatosan csökken.
  • Ha a beteg fekszik, akkor jellegzetes módon mindvégig eszméleténél van, de vagy fokozott nyugtalanság, vagy teljes közömbösség jellemző rá.
  • Nagyon jellegzetes, hogy a sokkos állapotú betegnél az úgynevezett kapilláris-visszatelődési idő megnyúlik. Ha ujjunkkal megnyomjuk a beteg körmét, az elhalványodik, és - a sajátunkhoz viszonyítva - rózsaszín színét sokkal lassabban nyeri vissza.
A folyamatba beavatkozni nem könnyű, mert párhuzamosan végzendő feladatok várnak az ellátást végzőre. Ezek helyes sorrendjének eldöntése is nehéz lehet, főleg, ha egyedül van a segélynyújtó.
  • Lehet a mentők értesítése az első teendő, de ha a betegnek jelentős vérzést okozó sérülése van, akkor annak csillapítása, vagyis a további vérvesztés megakadályozása a legfontosabb, életmentő feladat.
  • Fektessük le a beteget, és - például egy székkel - polcoljuk fel az alsó végtagjait.
  • Rendszerint a helyszínen nincs erre mód, de ha a vérzés már megszűnt, akkor az alsó végtagok rugalmas fáslival történő átpólyálásával további vérmennyiség juttatható még a keringésbe.
  • A nyugtalan beteget próbáljuk meg lecsillapítani, megnyugtatni, és semmiképp ne engedjük felkelni, mozogni.
  • Takarjuk be a beteget.
  • Eszméletlen betegnél légútbiztosításra, a légzés- és/vagy keringés leállása esetén annak pótlására, újraélesztésre van szükség.
A kiérkező mentők elsőként az elvesztett keringő vértérfogat pótlására törekednek. Ennek érdekében akár több vénán keresztül is infúziót és/vagy kolloidoldatot juttatnak a beteg szervezetébe.

Az oxigénpótlás mellett - ha a sokkos állapotot fájdalom idézte elő - kábító fájdalomcsillapítót is adnak. A beteg elszállítása - helyszínen csillapíthatatlan vérzés esetét kivéve - általában a sokkos állapot rendeződését követően történik csak meg.

A vazodilatációs sokk

A folyamat - mechanizmusát tekintve - egészen eltérő a vazokonstrikcióval járó sokktól. Végeredményében azonban ugyanúgy a keringés teljes összeomlásához és a beteg halálához vezet.
Legfontosabb képviselője az allergiás reakción alapuló úgynevezett anafilaxiás sokk. Ilyenkor a szervezetbe kerülő idegen anyag, legtöbbször gyógyszer, vegyszer túlérzékenységi reakciót vált ki, és a nagy mennyiségben felszabaduló, értágító hatású anyagok - elsősorban hisztamin - perifériás értágulatot, vazodilatációt okoznak.

Hasonlóképp értágulatot okoz, ha a gerincvelő sérül. Ilyenkor a sérülés alatti területeken található erek beidegzése megszűnik, és az idegi impulzusok hiányában az érfalak simaizom-sejtjei ellazulnak, az erek kitágulnak.
Az anafilaxiás sokk tünetei a következők:
  • Jellegzetes, hogy a beteg előzőleg valamilyen gyógyszerrel, vegyszerrel, méreganyaggal (pl. méh- vagy darázscsípés) került kapcsolatba.
  • A keringés összeomlásának tünete a zuhanó vérnyomás.
  • A hisztamin a bolygóideget is ingerli, ezért a pulzus rendszerint nem olyan szapora, mint a vazokonstrikciós sokk esetén.
  • A hisztamin hatásaként csalánkiütés, bőrpír jelentkezhet, ami éppen ellentétes jelenség a vérvesztéses sokkban tapasztalható sápadtsággal.
  • Gyakori, hogy hisztamin hatásra - akárcsak az allergiás asztmában - hörgőgörcs alakul ki, és a beteg légzése sípolóvá válik.
  • Hosszabb lefolyású esetekben hányinger, hányás, hasmenés is előfordulhat.
  • Igen jellemző a kialakuló gégevizenyő, ami fulladást okozhat.
Az allergiás reakcióra jellemző tünetek változó sebességgel és változó intenzitással jelentkezhetnek. Előfordul, hogy a folyamat a bőrpírnál, némi szemhéjvizenyőnél megáll, de az is lehetséges, hogy a gyógyszer vagy méreganyag keringésbe jutásakor (pl. vénás injekció) azonnal sokkot kap a beteg.

Anafilaxiás sokkban fontos a gyógyszer/vegyszer expozíció lehetőség szerint azonnali megszüntetése. Az infúziós folyadékpótlást mellett antihisztaminok és adrenalin adása jön még szóba.
Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+19, +25 °C
Minimum:
+10, +15 °C

Hazánkban szombaton délelőtt a napsütést keleten zavarja több felhő, de számottevő csapadék nem valószínű.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag