Koronavírus: hosszú távú együttélésre készüljünk

HáziPatika

Brit szakértők egy része azt szorgalmazza, hosszú távú együttélésre rendezkedjünk be az új koronavírussal, és felejtsük el a szigorú korlátozásokat, melyek leginkább a fiatalokat sújtják - ez pedig nem fair velük szemben.

Miközben sok szakértő, kormány, és a híradások is azt hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi járványt okozó új típusú koronavírust el kell nyomni, vissza kell tartani, a bbc.com arra kereste a választ, vajon van-e értelme ennek a hozzáállásnak, főleg úgy, hogy az emberek tünetek híján tudtuk nélkül fertőzhetnek? Emlékeztetnek, Nagy-Britannia egyszer már leállt - hasonlóan több másik országhoz, így például Magyarországhoz -, ami hatalmas költségekkel járt a gazdaság, az oktatás vagy épp az egészségügy számára. A szigetországban, akárcsak nálunk, most ismét nap nap után nő az új fertőzések száma, és azzal arányosan az új típusú korlátozások is, miközben az ország nagy részén az emberek máris részleges zárlat alá kerültek. Adódnak hát a kérdések, vajon eleve vesztes csatát vívunk? Meg kellene tanulnunk együtt élni a vírussal?

Ez így most kész káosz

Prof. Carl Heneghan, az Oxfordi Egyetem Bizonyítékokon alapuló Orvostudományi Központjának vezetője szerint a jelenlegi helyzet "teljes káosz". Folyton új korlátozásokat vezetnek be, egész iskolai évfolyamokat küldenek haza egyetlen ember pozitív tesztje miatt. Mindezt úgy, hogy a fertőzések szintje még mindig nagyon alacsony. Heneghan professzor szerint ezek egyértelműen a vírus visszaszorításának következményei, amivel ő nem ért egyet. Ehelyett, állítja, el kellene fogadnunk, hogy a vírus velünk marad, és meg kell próbálnunk ennek tudatában minimalizálni a kockázatokat, úgy, hogy közben megfelelően ellensúlyozzuk az óvintézkedések következményeit. Hangot adott azon aggodalmának is, hogy a koronavírustesztek esetleg túl érzékenyek, így olyan vírusokat is kimutatnak, pozitív eredmény adva ezzel, melyek már hónapok óta elhaltak, és az illető valójában már nem is fertőz. "Le kellene csillapodnunk, de mindig, amikor a kormány emelkedést lát az esetszámokban, úgy tűnik, bepánikol" - mondta a szakember.

Ne az új fertőzéseket nézzük, hanem a kórházba kerültek számát?

Heneghan professzor és számos más szakértő is felvetette, nem az új fertőzések, tehát nem az igazolt koronavírusos esetek számát kellene figyelembe venni, hanem a kórházba kerültekét. Noha ez most ismét növekedni kezdett, még mindig sokkal alacsonyabb a tavaszihoz képest, és az emelkedés üteme is jóval mérsékeltebb, mint akkor volt.

Nem zárhatjuk be az embereket, amíg nincs hatékony oltás. Ehelyett meg kell tanulnunk együtt élni a vírussal - vélik a brit szakértők. Fotó: Getty Images
Nem zárhatjuk be az embereket, amíg nincs hatékony oltás. Ehelyett meg kell tanulnunk együtt élni a vírussal - vélik a brit szakértők. Fotó: Getty Images

Emlékeztetnek továbbá, az év ezen időszakában alapból is nőnek a légzőszervi megbetegedéssel kórházba kerülők, illetve sajnos az ezzel kapcsolatos halálozások száma, hiszen az őszi-téli időszakban a vírusok mindig jobban terjednek. Ez persze évenként eltérő lehet. Példaként a 2017-18-as telet hozza a cikk, amikor a szigetországban 50 ezer "extra" halálesetet jegyeztek fel az év többi részéhez képest, melynek oka főképp a hideg időjárásra, az abban az évben virulensebb influenzatörzsre és a hatástalan oltásra volt visszavezethető.

Robert Dingwall professzor, szociológus, a brit kormány tanácsadója úgy véli, a közvélemény most abban a szakaszban lehet, hogy hajlamos "elfogadni" azt a lehetőséget, hogy ezrek haljanak meg a COVID-tól, éppúgy, mint az influenzától. Dingwall szerint a politikusok nem "elég bátrak" ahhoz, hogy őszinték legyenek a nyilvánossággal, hogy a vírus örökké velünk marad, még ha lesz is oltás.

Mi a kockázata, ha lazítunk a gyeplőn?

Számolni kell azonban azzal is, figyelmeztetnek a szakértők, hogy milyen kockázatai lehetnek, ha csak a kórházba kerültek alapján hozzuk meg az intézkedéseket. A kórházi esetek ugyanis néhány héttel korábbi fertőzések következményei - ha viszont emiatt kikerül az irányítás a kezünk közül, annak folyományaként még drakonikusabb intézkedésekre lehet szükség, mint egyébként. Ennek apropóján Christina Pagel, a londoni University College-tól a "long COVID", azaz hosszú COVID-betegek helyzetét vetette fel, akik még afertőzésután hónapokkal is küzdenek a betegséggel. Szerinte "felelőtlenség" lenne szabadjára engedni a vírus terjedését, mivel még mindig kevés ideje van velünk, és még mindig nem vagyunk biztosak abban, hogy mik a hosszú távú kockázatai. Hangsúlyozta, ha a fertőzés aránya megemelkedik a fiatalabb, egészségesebb korcsoportokban, nehéz lesz megakadályozni, hogy eljusson a vírus a kiszolgáltatottabbakhoz.

Koronavírus: az orvos már teszt nélkül is fertőzöttnek minősíthet

A koronavírus-járvány kezelésével kapcsolatban új eljárásrendet adott ki Kásler Miklós egészségügyért felelős miniszter és Müller Cecília országos tisztifőorvos. Ennek értelmében a háziorvos vagy a kezelőorvos a produkált tünetek alapján, PCR-teszt nélkül is fertőzöttnek minősítheti a pácienseket. Kattintson a részletekért.

Prof. Mark Woolhouse, az Edinburghi Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó szakértője egyetért abban, hogy ez kockázat. De szerinte a kormánynak gondosan "ki kell egyensúlyoznia COVID-károkat", azaz a megfékezésre tett erőfeszítésekből fakadó következményeket. Mint mondta, egyre több a bizonyíték arra, hogy "a gyógymód rosszabb volt, mint a betegség" a szélesebb társadalmi költségek miatt. Elismerte, a több mint 40 ezer COVID-hoz kapcsolódó haláleset szörnyű, a terhet pedig főképp a legidősebb korosztály viselte - az áldozatok átlag életkora 80 év felett volt. Ha azonban megnézzük az életkorhoz igazított halálozási arányokat - mutat rá a professzor - akkor láthatjuk, hogy bár 2020 kétségtelenül rossz év volt, a halottak számát tekintve szinkronban van a közelmúlt történelmével. Egészen pontosan azzal, ami a 2000-es éveket jellemezte.

Hogyan lehet megvédeni a sérülékenyeket?

Woolhouse professzor szerint a lezárások egyszerűen csak elhalasztották a problémát, de legalább volt egy nagy előnyük, mégpedig, hogy időt nyertek nekünk arra, hogy most jobban megóvjuk a kiszolgáltatottakat. Ez azt jelenti, hogy sokkal célirányosabban kell tesztelni az idősotthonokban, mindent megtéve annak érdekében, hogy megakadályozzuk a vírus bejutását - a szigetországban 10 áldozatból 4 ilyen otthonok lakója volt. Emellett hasonló lépéseket kell tenni azok védelme érdekében, akiket saját otthonaikban gondoznak. A szakértő úgy véli, egyrészt arra van szükség, hogy tudatosan védjük a sérülékenyeket: ha úgy gondoljuk, kitettek voltunk, mert például egy zsúfolt helyen jártunk, akkor ne látogassuk meg őket. Másrészt a magasabb kockázati csoportba tartozóknak is több óvintézkedést kell megtenniük. Megjegyzi, ezen óvintézkedések szükségessége februárban és márciusban még fel sem merült, hiszen még nem tudtuk, hogy ilyen mértékben fertőz a vírus. Egyesek azt is felvetették, a kockázattal arányosan, de már 50 éves kortól fontolóra kellene venni az óvintézkedések fokozását, mert ugyan csak kis mértékben, de már ennél a korcsoportnál is leírhatóak a növekvő rizikótényezők, amik aztán az életkorral arányosan tovább növekednek. A szakértők szerint úgy kell tekinteni a vírusra, mint ami megduplázza az adott évben a sérülések vagy betegségek okozta halálozások kockázatát.

Azt sem szabad elfelednünk - emlékeztet a cikk -, hogy immár az orvosok is sokkal jobb helyzetből indulnak a súlyos COVID-19 betegek kezelésében. Két szteroidról is bebizonyosodott, hogy csökkenti a súlyos betegek halálozásának kockázatát, egyre többet tudunk arról, hogyan viselkedik a SARS-CoV-2 vírus, és immár a kórházak is jobban felkészültek olyan problémákra, mint a vérrögök és a vesekárosodás. Ez alapján sok szakértő bízik abban, hogy a korábbi halálozási statisztika nem ismétlődik meg.

Így áll a nyájimmunitás kérdése

A vírus terjedésének bizonyos mértékű "megengedése" - vagy "elfogadása" - elvezet egy újabb vitatott ponthoz, a nyájimmunitáshoz. Óriási reményeket fűz mindenki egy hatékony vakcina kifejlesztéséhez, de mi lesz, ha mégsem sikerül? - veti fel a cikk, és ennek apropóján még számos másik kérdés is előkerül: mi lesz, ha nem vált ki elég erős immunválaszt az idősebb korosztály tagjainál az oltás? Bízhatunk abban, hogy elegendő fiatal oltatja be magát ahhoz, hogy kialakuljon egy állományimmunitás? Vajon megteszik-e egy olyan oltással, amit ilyen gyorsan állítottak elő, egy olyan vírus ellen, ami náluk valószínűleg nem okoz komplikációkat?


Válaszok helyett mindössze egy másik lehetőséget villantanak fel az immunitás kialakulására, ez pedig az expozíció, azaz kitettség. A többi koronavírushoz hasonlóan a koronavírusról szóló összes bizonyíték arra utal, hogy a fertőzésen átesetteknél kialakul egyfajta immunitás, ami ugyan idővel gyengül, de az újabb fertőzések már enyhébb betegséget okoznak. Ez pedig az évek során ahhoz vezet majd, hogy a most oly rettegett SARS-CoV-2 sem lesz más, mint egy újabb szezonális vírus, ami minden évben újra felbukkan. De természetesen ennél a pontnál azt is ki kell emelni, ez egy új vírus, melyről még nem tudunk mindent, a tudósok nap mint nap újabb információkat derítenek ki róla. Ez pedig akár évekig, évtizedekig is eltarthat, ahogy az is, hogy a vírus szezonális kórokozóvá "szelídüljön".

"Ezt így nem folytathatjuk - igazságtalan lenne"

Vannak azonban optimistább hangok is, mint például Sunetra Gupta, az Oxfordi Egyetem professzora, aki úgy véli, hogy a természetes védettség és a nagyobb kitettség kombinációja miatt már jelenleg is jóval magasabb lehet az immunitás mértéke, mint gondolnánk, mint amit a szűrések sugallnak. Hangsúlyozza, az antitestmarkerek, amelyekre a korábbi kitettség azonosításánál hivatkoztak, nem annyira megbízhatóak a SARS-CoV-2 esetében. Úgy véli, a fiatal, egészséges emberek télen történő kitettségének lehetővé tétele az elkövetkező években előnyös lesz. "Mindig így kezeltük a vírusokat. Miért legyen ez most másképp? Ha továbbra is korlátozásokat és zárlatokat vezetünk be, miközben oltásra várunk, akkor a fiatalok szenvednek leginkább, különösen a hátrányosabb helyzetűek. Ezt így nem folytathatjuk - igazságtalanság lenne" - jelentette ki.

PCR-teszt 36 500 forintért - most is van ilyen! Hogy hol végzik el a hatósági árnál jóval drágábban a vizsgálatot, az az nlc.hu cikkéből derül ki.

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Kapcsoldó és aktuális cikkek
Olvassa el aktuális cikkeinket
Miért hajlamosak hízásra a nők 40 felett?Változókor

Miért hajlamosak hízásra a nők 40 felett? A gyakran emlegetett változókor sok nőt aggodalommal tölt el. Az ekkor zajló hormonális átállás okozta testi és lelki tünetek - köztük a mérsékelt súlygyarapodás - azonban természetesnek számítanak, ám kis odafigyeléssel enyhíthetők, sőt elkerülhetők.

Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Hidegfront

Maximum:
+20, +30 °C
Minimum:
+17, +23 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt többször erősen megnövekszik a felhőzet és szórványosan eső, zápor, helyenként zivatar várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag