+13° - +25°
Nincs front

A koronavírus ezért erősíti az oltásellenességet

HáziPatika

Nagyjából fél éve az életünk része az új típusú koronavírus, a vele kapcsolatos megválaszolatlan kérdés viszont még mindig rengeteg. Noha ez természetes egy új vírus megjelenésekor, a bizonytalanság az összeesküvés-elméletek malmára hajtja a vizet. Miért kedvez az oltásellenességnek a Covid19, miközben legyőzésének legfontosabb eszköze a vakcina lenne?

Sokan várták, hogy az új típusú koronavírus elhozza az oltásellenes mozgalmak halálát, lévén nincs olyan része a világnak, ahol ne éreznék szükségét egy ellene védelmet adó vakcinának. Viszont pont ennek ellenkezője történt, az oltásellenes hangok nem hogy alábbhagytak volna, hanem még erősödtek is. Ezekkel a gondolatokkal vezette fel a Political Capital Oltásellenesség és a koronavírus - a tévhitek, álhírek és a tudomány szerepe című kerekasztal-beszélgetését Krekó Péter szociálpszichológus. A Political Capital igazgatója kiemelte, hogy a megkérdőjelezhető gondolatokat gyakran orvos végzettséggel rendelkező influencerek terjesztik, ők teszik fel a kérdést: hol van a ti csodaszeretek, hol van a vakcina, ami megmentene minket? Ez a fajta retorika igen hatékonyan aknázza ki a társadalom egészségüggyel kapcsolatos szorongásait. Nem jó hír az sem, hogy az európai közvélemény-kutatásokban jól látható, mennyire széleskörűek azok a félelmek, amelyek arra vonatkoznak, hogy ha lesz vakcina, azzal beoltassuk-e magunkat.

Koronavírus: durva tévhit kering a neten

Számos megosztást kapott az elmúlt napokban a Facebookon az a bejegyzés, amely egy 1976-ban megjelent, koronavírus-fertőzésről szóló orvosi cikk egy részletét közli. A cikk valódi, szó sincs azonban arról, hogy a mostani pandémiáért felelős kórokozó már évtizedek óta köztünk keringene. Kattintson a részletekért!

Egymást érik a kutatások

"A vakcina kérdésköre óriási fegyvertény egy járvány idején, azt szoktam mondani, hogy az bizonyos mértékben visszaadja a kormányt a kezünkbe" - mondja Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa. A virológus úgy véli, hogy az emberek fejében az ezzel kapcsolatos problémát az okozhatja, hogy rengeteg ilyen projekt fut a világban. Jelenleg már több mint 160 értelmezhető vakcinafejlesztést tartanak számon, ami hatalmas szám, több minden eddiginél. A fejlesztések többféle technológiára épülnek, velük kapcsolatban pedig sok olyan információ kerül ki a köztudatba, ami vagy túl korai, vagy nincs megfelelően elmagyarázva. Érthető, hogy az ez az emberekben zavart és félelmet kelt. Ráadásul szakértők is sokfélét nyilatkoznak, az egyik nap azt hallani, hogy nyárra lesz vakcina, nem sokkal később azt, októberre, aztán azt, hogy januárra.

"Ez is bizonytalanságot kelt, pedig a tudomány nagyon jól halad ebben a kérdéskörben, a vakcinafejlesztésbe iszonyatosan sok pénz és erőforrás áramlik. Ez bizonyos értelemben meg is válaszolja azt, miért sokkal gyorsabb most a fejlesztés, mint korábban bármely vakcináé. Bizonyos fejlesztési fázisokat most össze is tudnak sűríteni, egymásra tudnak tolni. Ez nem megy a biztonságosság rovásra, mindössze gyorsítja a folyamatokat" - mondja Kemenesi. Most arra is lehetőség nyílhat, hogy a vakcinával - miután a biztonságosságát bizonyították, az eredményeket pedig publikálták - önkénteseket oltsanak be, és utána őket direkt módon megfertőzzék koronavírussal. Hagyományos esetben ez nem történik meg, az oltottakat a klinikai vizsgálat harmadik fázisában egyszerűen csak "kiengedik az utcára", és nézik, hogy elkapják-e a fertőzést. Viszont ez sok 10 ezer ember folyamatos követését jelenti, lassítja a vakcinafejlesztést.

Várni a válaszokra

Prinz Gyula infektológus, belgyógyász kiemelte, hogy ugyan a vakcina esetében az első kérdés valóban az, hogy a betegnek lesz-e ellenanyaga az adott vírussal szemben, de önmagában ez nem jelenti azt, hogy az érintett valóban védett lesz. Ehhez nézni kell azt is kísérleti körülmények között, hogy a beteg vére gátolja-e a vírus növekedését, megjelentek-e memóriasejtek. Már ezen a ponton számos kérdés felmerül, tudjuk ugyanis, hogy a tünetmenetes fertőzöttekben, vagy a betegségen enyhe tünetekkel átesett embereknél nincs, vagy csak minimális az ellenanyag.

Tudjuk azt is, hogy a már régóta ismert, egyszerű náthát okozó közönséges koronavírusokkal való fertőződés után nem alakul ki tartós védelem. Viszont a súlyos kórképet okozó, MERS néven emlegetett közel-keleti koronavírusnál már vannak olyan utóvizsgálatok, amelyek azt mutatják: a fertőzöttek 4-5 évig védettek maradnak a vírus ellen. A Covid19-nél biztosat még nem lehet tudni, azok a vizsgálatok pedig még végképp hátravannak, amelyek a hatékony oltóanyagok nagyon ritka mellékhatásait megmutathatják. Ahhoz ugyanis arra van szükség, hogy már több tízezer, vagy akár százezer ember legyen oltva. Ilyen kérdőjelek tehát még azt követően is lehetnek, hogy a gyógyszerhatóságok engedélyezik egy-egy vakcina piacra dobását.

Mindenki tényeket akar

A koronavírus-járvány kezdete óta sok kritika éri a médiát is, sokan úgy gondolják, a sajtó indokolatlan kelt pánikot a pandémia kapcsán. Erről a kérdésről Hanula Zsolt újságíró, az Index volt munkatársa beszélt. Elmondta, hogy a média egyfajta csapdahelyzetbe került a járvány kapcsán, lévén jelen helyzetben a kutatók is csak az adott pillanatban rendelkezésre álló adatokból tudnak következtetéseket levonni. Ez általában nem gond, mert normál esetben a sajtóhoz csak olyan kutatási eredmények jutnak el, amelyeket lektoráltak, publikálásra alkalmasnak találtak. Viszont a járvány kezdete óta a tudósok, a WHO folyamatosan nyilatkoztak, időről időre pedig változott a tudományos álláspont. Jó példa erre a maszkhasználat, amiről ezerféle vélemény látott napvilágot kutatók szájából.

Az interneten futótűzként terjednek a járvánnyal kapcsolatos tévhitek. Fotó: Getty Images
Az interneten futótűzként terjednek a járvánnyal kapcsolatos tévhitek. Fotó: Getty Images

Ilyen esetekben az egyszerű újságíró nem bírálhatja felül a WHO-t, annyit tehet, hogy leírja, amit mondnak. A gondot az okozza, hogy sok olvasó viszont azt várja, hogy amit írva lát, az biztosan úgy is legyen, nem tud mit kezdeni azzal, hogy "valami úgy tűnik", "nagy valószínőséggel" úgy van, a "várakozások szerint" úgy lesz. Emiatt pedig nem tud mit kezdeni azzal sem, ha pár nappal vagy héttel később valami változik. Jó példa erre Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora is, aki a második hullám várható időpontjáról már rengetegfélét nyilatkozott, mindegyiket teljesen jó szándékból, mert abban az időpillanatban éppen úgy látták a kutatók. Az ebből adódó félreértéséket csak úgy lehetne kivédeni, ha az emberek tisztában lennének azzal, hogy az ilyen kijelentéseket hogyan kell értelmezni - viszont ez komoly oktatási kérdés, már gyerekkorban tanítani kellene.

Varázslók mindenhol

Komoly gond az is, hogy az álhírportálok, a járvány miatti bizonytalanságot meglovagló szemfényvesztők szándékosan írnak le valótlanságokat, amikkel erős érzelmeket mozgatnak meg az olvasókban. "Azok az emberek, akik az oltások ellen gerjesztik a közhangulatot, vagy akik a Covid19-et nem létező problémaként állítják be, videóikat pedig sok százezren nézik, nem ostoba emberek. A koronavírus-tagadás nagyon jó üzlet, rövidtávon sokaknak hoz jelentős bevételt" - mondja a jelenség kapcsán Krekó Péter. Megemlíti, hogy míg Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban sok ilyen videó tűnt el a közösségi oldalakról, addig Magyarországon ez nem történt meg. Ennek oka, hogy itthon a Facebooknak nincs hitelesített tényellenőrzője, a magyar piac egyszerűen kicsi ahhoz, hogy erre figyelmet fordítsanak. Sok olyan alternatív hírforrás is van, ami terepet ad a különböző összeesküvés-elméleteknek, és hatalmas olvasótábora van

A fals információk terjedését nagyban segíti az is, hogy az emberek bizalma nem teljes a tudomány felé, sokan azzal sincsenek tisztában, milyen állásponton vannak a világ tudósai, és mi az, amit csak szakadár mozgalmak állítanak. Viszont utóbbi sokakban fals valóságot alakít ki. "Például én innentől kezdve hiába mutatok számtalan kutatást, ami bizonyítja, hogy az új típusú koronavírus veszélyesebb a nátha koronavírusainál, nem hisznek nekem. A társadalomból egyszerűen hiányzik a tudományos gondolkodásra való képesség, pedig valójában csak az tudna segíteni" - mondja Kemenesi Gábor.

A virológus kiemeli, nem igaz, hogy az új koronavírus halálozási rátája nem magasabb az influenzáénál, az epidemiológiai adatok egyértelműen bizonyítják, hogy a Covid19-et komolyan kell venni. Sokan arról sem vesznek tudomást, mi történt Észak-Olaszországban vagy New Yorkban, pedig ezek a történetek végképp rámutatnak arra, hogy ezt a vírust nem szabad póráz nélkül hagyni. Ha ez megtörténik, a tünetmentes vagy enyhébb tüneteket produkáló betegek a vírust eljuttatják az idősebbekhez és a krónikus betegekhez, az egészségügyi rendszer pedig összeomlik. Látszik tehát, hogy a vírus elleni védekezés társadalmi kérdés, és ha szükség van rá, a maszkhasználatot sem írhatják fölül kényelmi szempontok.

Magyarázat a pszichének

A szóbeszédek, összeesküvés-elméletek hátteréről Krekó Péter részletesen is beszélt. Kiemelte, hogy ezeknek a járványhelyzet mindig kedvez, hiszen ilyenkor könnyű válasz lehet, hogy a pandémia csak a gyógyszeripar vagy Bill Gates ármánykodása, hogy a járvány csak azt a célt szolgálja, hogy az emberekbe mikrochipeket ültethessenek. Ilyen jellegű, enyhébb teória az is, hogy a koronavírust csak a média fújja föl haszonszerzés céljából. Az ilyen meglátások járvány idején azért kerülnek előtérbe, mert éles helyzetekben az emberek szoronganak, információik pedig ellentmondásosak. Ilyenkor mindig jobb, ha a helyzetért valakit felelőssé lehet tenni, ha azt mondhatjuk, hogy a járványt valaki tudatosan előidézte. Ez a psziché számára elfogadhatóbb, mint hogy valamit a véletlen szült, valami fölött semmilyen kontrollunk nincs. Az például nagyon szorongató érzés, hogy máig nem tudni, a vírus hogyan került az emberre.

Hasonló háttere van a magát legmasszívabban tartó oltásellenes elméletnek is, mely szerint az MMR oltás autizmust idézhet elő. Nem számít, hogy ennek szószólójáról kiderült, hogy hazudott, hogy kutatási eredményeket hamisított, hogy azóta ezerszer bizonyították, hogy nincs ilyen összefüggés, ez az állítás újra és újra előkerül. Az ok egyszerűen az, hogy azautizmushátteréről nagyon kevés a biztos információ, nem tudni, mi okozza, emiatt viszont egyszerű azzal védeni a pszichét, hogy egy oltás tehet róla.

Könnyű elindulni a lejtőn

Komoly kérdés, mit lehet tenni azokkal, akik az ilyen teóriákban hisznek, akik végképp elfordultak a tudományos világtól. Hanula Zsolt úgy véli, esetükben a helyzetet nagyban nehezíti, hogy azt kell belátniuk: korábban tévedtek, hagyták, hogy átvágják őket. És itt jön képbe a pszichológusok által kognitív disszonanciaként emlegetett jelenség, amely arról szól, hogy az emberek képesek addig torzítani a valóságot, amíg az megfelel világlátásuknak. Emiatt hiába lát napvilágot rengeteg tanulmány, ami cáfolja a korábbi állítást, azokat mind félresöprik azzal: csak a gonosz háttérhatalom rendelte őket. Emiatt kicsit mindig szélmalomharc az ilyen küzdelem.


A helyzetet az is nehezíti, hogy az oltásellenesség nem homogén jelenség, a legveszélyesebb pedig az benne, hogy van egy ijesztően széles réteg, aki a legelborultabb elméletekben nem hisz, de azt mondja: nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél. Számukra nem egyértelmű, hogy egy oltás több hasznot hoz-e, mint amennyi bajt okozhat. Az újságíró ehhez köti a koronavírus-járvány legnagyobb veszélyét, azt, hogy ezt a réteget lejjebb löki azon a lejtőn, aminek a végén a mikrochipes, gyógyszermaffiás, Bill Gates-es konteók lakoznak. Ezen a szinten viszont már megkérdőjeleződik a kanyaróoltás szükségesse is, aminek veszélyét jól mutatja, hogy az elmúlt években számos helyen újra járványokat okozott ez a betegség.

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+20, +25 °C
Minimum:
+13, +18 °C

Délelőtt északkeleten napos idő lesz, máshol tovább növekszik a felhőzet, és elszórtan záporok alakulnak ki.

Egészséget befolyásoló hatások:
N/A

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag