+17° - +39°
Nincs front

Lyme-kór tünetei és kezelése

2021. 05. 26.

 Szabó Emese

 dr. Lakos András infektológus szakorvos, az MTA doktora

Mi a Lyme-kór?

A Lyme-kór kullancs által terjesztett bakteriális fertőzés, amely az esetek túlnyomó többségében jóindulatú, sokszor magától is gyógyul. Legismertebb tünete a jellegzetes bőrpír, de kialakulhatnak miatta neurológiai, mozgásszervi panaszok is. A betegséget teljes komplexitásában 1975-ben írták le az Egyesült Államokban, de világszerte csak akkor vált ismertté, amikor 1982-ben felismerték a kórokozóját. Az első hazai érintetteket 1984-ben diagnosztizálták.

A Lyme-kór előfordulása

A Lyme-kór az északi féltekén a leggyakoribb vektor (vérszívó) által közvetített fertőző betegség. Magyarországon évente átlagosan 1300 beteget jelentenek, de ez a szám nem tükrözi a valóságot. Egyrészt azért nem, mert csak az esetek töredékét jelentik, másrészt jelentős lehet a téves diagnózison alapuló bejelentések száma is. A Lyme-kór valódi hazai gyakoriságáról csak becslések vannak, amik azt feltételezik, hogy évente 100 ezer emberből 80-100 betegszik meg. Ezt a számot erősítik a szakrendelők és a kórházak adatai is, arról viszont nincs információ, hogy milyen gyakoriak a tünetmentes fertőzések. A betegek többségét májusban, júniusban és júliusban diagnosztizálják, ősszel egy kisebb második csúcs következik. A betegség bizonyos munkakörökben (például erdészeknél) sokkal gyakoribb, náluk az átfertőződés aránya elérheti a 29 százalékot, a 60 éven felettieknél akár az 50 százalékot is.

Tudta, hogy a kullancsok által terjesztett Lyme-kór ellen nincs védőoltás?

Kössön ingyenes kullancsbiztosítást az egész családra a Genertel Biztosítónál, hogy baj esetén legyen, aki segít fedezni a gyógyszerek költségét!

A biztosítás egy teljes évre szól, az időszak lejártát követően Önnek semmi dolga nincsen, egyszerűen megszűnik a szolgáltatás.

Regisztráció az ingyenes szolgáltatásra

A Lyme-kór okai

A Lyme-kórt kullancs terjeszti, más vérszívók nem képesek a fertőzés átvitelére. A kullancscsípés ténye ugyanakkor az esetek 30-50 százalékában rejtve marad. Emberről emberre a Lyme-kór nem terjed, a fertőzés semmilyen módon nem adható át. A betegség kórokozója a Lyme-baktérium (Borrelia burgdorferi).

A Lyme-kórt kullancsok által terjesztett bakteriális fertőzés okozza

A Lyme-kórt kullancsok által terjesztett bakteriális fertőzés okozza. Fotó: Getty Images

A Lyme-kór tünetei

A Lyme-kór klinikai képe, kórlefolyása változatos. A betegség sohasem okoz légúti tüneteket, ritkán jár lázzal, de ha mégis, az sosem tart három napnál tovább. A Lyme-kór legjellegzetesebb korai tünete az erythema migrans névvel illetett bőrpír, amely legalább egy hétig, esetenként hónapokig megmarad, de előbb-utóbb magától is eltűnik. A kórokozó azonban attól függetlenül tovább szaporodhat a szervezetben, hogy a bőrpír megszűnik.

A hajlatokban (leggyakrabban a térdhajlatban) kezdődő bőrpír kezdetben kissé duzzadt, csíkszerű lehet. Napok alatt fokozatosan növekszik, majd ovális alakot ölt, elsimul (átmérője hetek-hónapok múlva elérheti akár a 100 centimétert is). Fontos kiemelni, hogy a piros folt kezdetben mindig homogén, és többnyire csak napok, hetek múlva (akkor sem mindig) lesz céltáblaszerű rajzolata. Különösen felnőttekre jellemző, hogy a térdhajlatban, a lábszáron és a bokák felett látható bőrpír bevérzett vagy vérzésekkel tarkított lehet. Gyerekeknél a csípés gyakori a fejen, a fül mögött, ahol csak ritkán fedezik fel. A fül mögötti centrummal induló bőrpír általában igen halvány, rendszerint csak egyirányú, ujjnyi széles csíkként jelenik meg a fül előtt, majd onnan napok, hetek alatt vándorol előre az orr vonaláig, utána pedig csaknem mindig eltűnik.

Az 5 centiméternél kisebb, céltáblaszerű, nem növekvő folt sosem Lyme-kórt jelez. A Lyme bőrpírja fájdalmat ritkán okoz, ha igen, akkor azt csak főleg a bevérzett formákban. A bőrtünet viszketni is csak minimálisan szokott. Előfordul ugyan, hogy a jellegzetes foltot komoly fáradékonyság, fej-, ízületi, és izomfájdalmak kísérik, de inkább az a jellemző, hogy a látványon kívül más panasz nem jelentkezik.

Van példa arra is, hogy a jellegzetes bőrpír a csípéstől távolabb alakul ki (ilyenkor 3-5, ritkán 10-nél több foltot látni egyéb területeken), de ez csak az esetek 6-7 százalékára jellemző. Ilyenkor a bőrjelenségek átmérője csak 2-4 centiméter, de előfordul a szokásossal egyező, céltáblaszerű, akár 20-30 centiméteres bőrpír is.

A Lyme-kórnak olyan ritka kórformája is van, amelynél többnyire a gyerekek fülcimpája vagy az egész fülkagylója lesz duzzadt, jellegzetesen lilás színű. Ez a tünet kezelés nélkül csak hónapok alatt tűnik el. Pubertásnál és felnőtteknél előfordul, hogy a tünet a mellbimbón is megjelenik. A duzzanatot gyakran bőrpír veszi körül, vagy annak a helyén fejlődik ki.

A kezeletlen Lyme-fertőzést követő hetek ritka szövődménye a szívizomgyulladás, de társulhatnak a betegséghez neurológiai problémák is. Ilyen az arcidegbénulás, esetleg a szemmozgató idegek bénulása. Ezek a panaszok jellemzően hirtelen kezdődnek, a fokozatosan kialakuló arcidegbénulás nem jellemző a Lyme-betegségre. Az egy hónap után ismét jelentkező arcidegbénulás szintén nem lehet Lyme-kór következménye. Agyhártyagyulladás többnyire a fertőzés utáni 6 héten belül alakulhat ki. Gyermekkorban az agyhártyagyulladással kísért arcidegbénulás különösen gyakori.

A Lyme-fertőzést követően hónapokkal vagy akár egy évvel később jelentős térdízületi folyadékgyülem alakulhat ki (mindig csak az egyik térdben), amit csak mérsékelt fájdalom kísér. Ez azért meglepő, mert mindeközben a beteg lába annyira megdagad, hogy gyakorlatilag kitölti a nadrágot. Könyök-, váll- és bokaduzzanat sokkal ritkábban jelentkezik, csípőízületi folyamat pedig nem fordul elő. Hetek után a duzzanat visszahúzódik, majd hetekkel később ismét megjelenik. Idővel a tünetmentes időszakok egyre rövidebbek lesznek, valamint egyre hosszabbak a tünetes periódusok.

Többnyire idősebb nőknél - akár évtizedes lappangási idő után - más panaszok is jelentkezhetnek. Náluk a végtagok feszítő oldalán mélylilává, tésztás tapintatúvá válik a bőr, majd foltokban, elsősorban a kidudorodó csontok felett a bőr elvékonyodik, áttűnnek az erek is. Ez a tünet rendszerint igen fájdalmas amiatt, mert a bőr alatti idegvégződések és csontok, ízületek is megbetegszenek. Ez a kórforma kezelés nélkül folyamatosan súlyosbodik, spontán nem gyógyul.

A Lyme-kór diagnózisa

A Lyme-kór diagnózisa a klinikai kép - főképp a jellegzetes bőrpír - alapján általában nagy biztonsággal felállítható, de az orvosok gyakran bizonytalanok, emiatt szerológiai vizsgálatot kérnek. Ez azért gond, mert az ilyen eljárások a mai napig nincsenek standardizálva, kiterjedt használatuk igen sok tévedést okoz. Tipikus eset például, hogy szinte bármilyen tünet hátterében felvetik az Lyme-kór gyanúját, és emiatt szerológiai vizsgálatot kérnek, ami viszont gyakran ad téves vagy rosszul értelmezett eredményt. Ha ugyanis a vizsgálat próba alapon történik, a pozitív eredmény csupán 9 százalékos eséllyel utal valóban Lyme-betegségre, a pozitív leletek 91 százaléka téves. Ennek nyomán - a becslések szerint - tízszer annyi embert kezelnek Lyme-kórral, mint ahányan ténylegesen ebben a betegségben szenvednek. A vaktában végzett laboratóriumi vizsgálat fals pozitív eredménye nyomán megkezdett - nyilván nem megfelelő - kezelés pedig azt a látszatot adja, hogy a Lyme-kór gyógyíthatatlan.

A patikában kapható, Lyme-kór önvizsgálatra gyártott gyorstesztek megbízhatósága szintén kétséges, ilyeneket sem érdemes használni. Nem alkalmas a betegség azonosítására vagy kizárására a szövetekből történő direkt mikroszkópos vizsgálat sem. A bőrbiopsziás mintából a tenyésztés és a PCR-vizsgálat már kellően érzékeny, de ritkán van rá szükség. Az agyvízből végzett tenyésztés, majd annak PCR-vizsgálata az előbbinél hatékonyabb, és van esély a fertőzés ízületi folyadékból történő PCR-es kimutatására is.

A Lyme-kór kórlefolyása

A Lyme-kór az esetek túlnyomó többségében jóindulatú, sokszor magától is gyógyuló betegség, csak néha progresszív lefolyású. A beteg sorsa nagyban függ az első ellátó orvostól, aminek fő oka, hogy a diagnózis felállítása sokszor még ma is bizonytalan, és gyakori a helytelen gyógyszerhasználat is. A halálos kimenet Lyme-kór esetében nagyon ritka, de a fertőzés idültté válhat, ritkán évtizedekig is eltarthat, súlyossága ebből adódik.

A Lyme-kór kezelése

A Lyme-kór típusos bőrtünetét mutató betegeket minden további vizsgálat (beleértve a szerológiai vizsgálatokat is) nélkül kezelni kell, ha viszont a klinikai kép nem egyértelmű, nem szabad belevágni egy antibiotikumkúrába. Erre mindig figyelni kell, mert az indokolatlanul adott antibiotikum súlyos károkat okozhat.

A kezeléshez használható antibiotikumok köre szigorúan meghatározott, csak az amoxicillin, a cefuroxim, a doxycyclin és a ceftriaxon hatóanyag jöhet szóba, vagy ha ezekre valaki allergiás, akkor az azithromycin. A más gyógyszerekkel, hibásan kezelt Lyme-betegség már nehezebben gyógyítható, vélhetően azért, mert ilyenkor a kórokozók olyan területekre menekülnek, ahol a későbbi kezelések már nem érik el őket. Emiatt Lyme-gyanú esetén tilos ötletszerűen szedni antibiotikumot.

A Lyme-kór megelőzése

A Lyme-kórt a kullancscsípés kivédésével lehet megelőzni. Ennek eszköze a bozótos területek kerülése, illetve az, ha a kirándulások, kertészkedések során hosszú nadrágot viselünk, aminek alját a zokniba is betűrjük A hosszú hajat jó összefogni, sapka alá tűrni. Bár sokan hiszik, hogy a különféle szagos termékek (például a fokhagyma, a pálinka és a B-vitaminok) megvéd a kullancscsípéstől, a vizsgálatok ezt cáfolják. Hasznosak a rovarriasztó szerek, de a testfelület átvizsgálására ettől függetlenül szükség van.

Fontos, hogy ha kullancsot találunk, akkor azt ne nyomkodjuk, ne préseljük össze, ne tekergessük, ne kenegessük. Erre azért kell figyelni, mert a baktérium a kullancs testében (gyomrában) található a legnagyobb számban, és így minden olyan beavatkozás, amely a vérszívót öklendezésre készteti, vagy a gyomor összenyomásával jár, növeli a fertőződés kockázatát. A hagyományos kullancskanál helyett jobb megoldás hegyes végű csipesszel, a feji végénél fogva lassan kihúzni a vérszívót a bőrből. Krémekkel, olajokkal a kullancsot szigorúan tilos bekenni. A csípés helyét nem szabad fertőtleníteni, aminek két oka is van. Egyrészt az, hogy a kullancs már a vérszívás kezdetétől visszaereszti a számára hasznosítható tápanyagtól mentes vérsavót, ezzel együtt a kórokozókat is, így teljesen mindegy, hogy a bőrt fertőtlenítjük-e, másrészt ha a fertőtlenítőszer helyi irritációt okoz, akkor az felkeltheti a Lyme-kór gyanúját ok nélkül is.

A Lyme-kór szövődményei

A Lyme-betegek 5-10 százaléka a korrekt kezelés ellenére panaszos marad (ez az úgynevezett post-Lyme szindróma). Náluk ízületi és izomfájdalmak, fáradékonyság, memóriazavar állandósulhat, romolhatnak a kognitív képességek, végtagzsibbadás és alvászavar jelentkezhet. Ezeken a panaszokon az elhúzódó, kombinált antibiotikumkezelés sem segít.

Hasznos tudnivalók

Kullancscsípés után - tünetek nélkül - nem szabad megelőző jelleggel antibiotikumot szedni. Ilyenkor a jellegzetes bőrpír akkor sem jelenik meg, ha esetleg tényleg történt fertőződés, viszont ez még távolról sem jelenti azt, hogy a kórokozó is elpusztult. A jellegzetes tünet hiánya miatt pedig a betegséget biztos nem ismerik fel időben, és kezelni sem kezdik meg abban a fázisban, amikor még nincs semmilyen szövődmény.

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Lakos András infektológus szakorvosnak.

Kategória: Felnőttkori fertőző betegségek

Orvost vagy magánrendelőt keresek Lyme-kór kezelésére! További kérdésem van Lyme-kór témában

Szeretné megelőzni a betegségeket? Többet akar tudni róluk?
Töltse le most a Betegséglexikon applikációt!

Kövesse a Házipatikát:

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+32, +39 °C
Minimum:
+17, +23 °C

Hazánkban szerdán délelőtt napos idő lesz, csapadék nem valószínű.

Egészséget befolyásoló hatások:
erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag