Depresszió tünetei és kezelése

2021. 02. 04.

 Szabó Emese

 dr. Vizi János pszichiáter, igazságügyi pszichiáter szakértő

Mi a depresszió?

A depresszió kifejezést többféle értelemben használják nemcsak a laikusok, hanem az orvosok, pszichológusok is. Hétköznapi fogalomként a depresszió rossz hangulatot, lehangoltságot jelent. A depressziós szindróma, depressziós tünetegyüttes azt jelenti, hogy a betegségként értelmezett depresszió tünetei jelen vannak, de szűkebb, diagnosztikus értelemben nincs szó major depresszióról. Depressziós szindróma előállhat például gyász vagy egyéb veszteség miatt, a tünetek ilyenkor is megegyeznek a depresszióéval. Viszont ilyenkor a major depresszió diagnózisát nem állítják fel, gyakran nem kezdik meg a klasszikus értelemben vett kezelést sem.

A harmadik jelentés a major depresszió, amely már önálló mentális zavar, és emlegetik unipoláris depresszióként is. Diagnózisa akkor állítható fel, ha a rá jellemző, diagnosztikus rendszerekben felsorolt tünetek közül legalább öt azonosítható. Számít az is, hogy a zavar milyen tartós: a tüneteknek legalább két hétig fenn kell állniuk.

A depresszió előfordulása

A major depresszió nagyon gyakori, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint napjainkban ez a mentális betegség jelenti a legnagyobb egészségügyi terhet a világon. A depresszió előfordulásában nagy a szórás, erre hatással van az észak-déli tengelyen való földrajzi elhelyezkedés is. Az északi országokban a major depresszió gyakoribb, mint délen, viszont a depresszió ettől függetlenül népbetegség mindenhol a világon. Az északi féltekén az óvatos becslések szerint is legalább az emberek 10-15 százalékának lesz élete során legalább egy major depressziós periódusa.

A hazai kutatások szerint a depresszió gyakorisága 15 százalékos, az előfordulásban élen járunk. A nőket ez a mentális probléma kétszer olyan gyakran érinti, mivel azonban a depresszió alul van diagnosztizálva, nem egyértelmű, hogy a nők valóban érintettebbek, vagy pedig csak gyakrabban kérnek segítséget állapotuk miatt. A férfiak hajlamosabbak arra, hogy a problémát stigmaként kezeljék, és emiatt ne forduljanak orvoshoz.

A depresszió okai

A depresszióra kell egyfajta genetikai hajlam, ehhez társulnak külső kiváltó tényezők. Ezek lehetnek korai, negatív életesemények, traumák, komoly veszteségek. Lehet kiváltó vagy súlyosbító ok a stressz is. Beindíthatják a depressziót testi problémák, például szív- és érrendszeri betegségek, stroke, cukorbetegség. Egy-egy depressziós periódus is hajlamosító tényező, a sérülékenységet az is fokozza, növeli egy új depressziós szakasz kockázatát, majd a major depresszió kialakulását. A depresszió jelentkezésében szerepet játszik az életmód, számít az is, hogy hol mennyi a természetes napfény. Lehet kiváltó ok az alkoholizmus és a drogfogyasztás is, bár ez a téma kicsit tyúk vagy tojás: nem egyértelmű, hogy valaki azért lesz depressziós, mert sokat iszik, vagy azért iszik sokat, mert depressziós.

A hormonhatások szerepe vitatott. Például ilyen hatással is magyarázzák a szülés utáni depressziót, de nem egyértelmű, hogy ez esetben egyszerű egybeesésről van szó, vagy valóban rizikófaktor a szülés és az azzal összefüggő hormonális változás. A depresszió gyakoribb a menopauza időszakában is, de ilyenkor sem egyértelmű, hogy a hormonális változások okozzák-e. A hormonok szerepét mindenesetre alátámasztja, hogy akiknél előfordul premenstruációs szindróma, azoknál később nagyobb eséllyel alakul ki major depresszió. Ismert az is, hogy a premenstruációs szindróma a szülés utáni depresszió kockázatát növeli. Szintén valószínűsíti a hormonok szerepét, hogy a régebbi, magasabb hormontartalmú fogamzásgátlók okozhattak hangulati problémákat és libidócsökkenést, ami a depresszió egyik tünete.

A depresszió biokémiai háttere ismert, de eléggé összetett. Jelentkezése összefügg a szerotonin-, a noradrenalin- és a dopaminrendszerrel is, tulajdonképpen ezen neurotranszmitterek egyensúlya bomlik meg. Ez a terápiában is leképeződik: a ma ismert hatékony antidepresszánsok mind ezekre a rendszerekre hatnak, de nem feltétlenül közvetlenül mindegyikre.

A depresszió tünetei és diagnózisa

A mai technikai lehetőségek nem teszik lehetővé, hogy a napi gyakorlatban a depresszió mögött álló biokémiai folyamatokat azonosítsák, a neurotranszmitter-rendszerekben bekövetkező változásokat közvetlenül mérjék, ezért a depresszió diagnózisa mindig klinikai, azaz a tünetekből indul ki. A neurotranszmittereket csak kutatások során vizsgálják. A gyakorló pszichiáterek a DSM-rendszer (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders) alapján állítják fel a major depresszió diagnózisát. A ma érvényes DSM-5 kézikönyv kilenc olyan tünetet sorol fel, amelyek közül legalább ötnek egyszerre jelen kell lennie minimum két hétig. Az öt tünet közül az első kettőből egynek mindenképpen fenn kell állnia, a következő hétből pedig legalább négynek.

  • Az első tünet a depressziós, szomorú hangulat, lehangoltság. A hozzátartozóknak tudniuk kell, hogy ez a tünet nem mindig jelentkezik: létezik úgynevezett depressio sine depressione, ami rossz hangulat nélküli depressziót jelent. Ilyenkor a beteg a saját lehangoltságát sem képes átélni.
  • A második szimptóma az érdeklődés, a motiváció és az örömkészség jelentős csökkenése. Ilyenkor a tünet az, hogy ha az érintettet megkérdezik, milyen a hangulata, azt mondja, jó, nincs semmi problémája, ugyanakkor azt tapasztalják nála, hogy ami korábban érdekelte, ami korábban a hobbija volt, azzal egyáltalán nem foglalkozik. A beteget nem érdekli a munkája, semmi nem okoz neki örömöt, ami korábban igen. A típusos major depressziónál ez a tünet jellemzően az elsőt kíséri, de az együttállás nem szükségszerű.


A motválatlanság és lehangoltság egyaránt a major depresszió gyakori tünete

A motválatlanság és lehangoltság egyaránt a major depresszió gyakori tünete



  • A harmadik tünet a jelentős testsúly- és étvágycsökkenés, illetve -növekedés. A depressziósok egy része alig eszik, mert abban sem talál örömöt, nem is főz szívesen, míg másik részük szó szerint zabál. Az ilyenkor felszedett kilókat hívják bánatzsírnak.
  • A negyedik tünet az alvászavar, amely szintén többféle lehet. A tipikus depressziós alvászavarnál a beteg általában el tud aludni, de nagyon korán, néhány órás alvás után felébred, és nem is képes visszaaludni. Az érintett általában nemcsak forgolódik, hanem nagyon rossz gondolatok is kínozzák. Olyan betegek is vannak, aki ezzel ellentétben az egész napot átalusszák, mást alig csinálnak.
  • Az ötödik tünet a motoros rendszert érinti, ez is kétirányú. A betegek egy része nagyon nyugtalan, nem tud megmaradni ülve vagy fekve, mindig fel kell pattannia, muszáj járkálnia. Másoknál ez pont fordítva van, gátoltság lép fel. Ilyenkor az érintett egész nap csak ül vagy fekszik, nem csinál semmit.
  • A hatodik tünet a fáradtság, levertség, erőtlenség. Itt fontos, hogy a fáradtság nem arányos a végzett tevékenységgel, tehát az érintett ugyanannyit dolgozik, mint a depressziós periódus előtt, mégis fáradtnak érzi magát.
  • A hetedik tünet az értéktelenség érzése, amikor a beteg azt érzi, nem ért el az életében semmit, alkalmatlan mindenre, rossz férj vagy feleség, rossz szülő, rossz munkaerő. Gyakoriak az ezzel kapcsolatos önvádlások, amikor a betegek azt sorolják, miket rontottak el. Ezzel értelemszerűen bűntudat is jár: a betegek azt gondolják, ők a hibásak mindenért.
  • A nyolcadik tünet a kognitív képességek csökkenése, ami azt jelenti, hogy a betegek gondolkodása gátolt. Ez főleg értelmiségi munkakörökben jelentkezik, abban mutatkozik meg, hogy az érintettek nem tudnak megbirkózni olyan feladatokkal, amelyekkel korábban gond nélkül boldogultak. Sérül a koncentrálási, döntési képesség is, ami miatt a korábban határozott, energikus emberek is tehetetlennek érzik magukat. Klasszikus példa az is, hogy a beteg elolvas egy oldalt, de a végén már nem emlékszik a szöveg elejére.
  • A kilencedik tünet a halálvágy, öngyilkossági szándék. Enyhébb formában ez csak annak hangoztatását jelenti, hogy "az élet rossz, minek is élünk, jó lenne lefeküdni, elaludni, és többé föl sem ébredni". Súlyosabb formában a beteg elkezd körvonalazatlan terveket is megfogalmazni, amelyek azt szolgálják, hogy meghaljon, még súlyosabb formában pedig konkrét tervek is megjelennek a fejében. Végső esetben a betegek az öngyilkossági kísérletig, illetve az öngyilkosságig is eljuthatnak.

A depresszió kezelése

Pszichoedukáció

A pszichoedukáció minden mentális betegségnél fontos, de a depressziónál kiemelt figyelmet érdemel. Ez a lépés mind a betegnél, mind annak környezeténél elengedhetetlen. A rokonoknak, barátoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy depressziónál a "szedd össze magad", "azért nincs kedved semmihez, mert lusta vagy", "depresszió nincs is, ez csak úri passzió" jelmondatok nem működnek. Ezek olyanok, mint odaállni egy tüdőgyulladásos beteg elé azzal, hogy szedje össze magát, ne szórakozzon azzal, hogy lázas. Szülés utáni depressziónál a környezet hozzáállása, buzdítása különösen kártékony tud lenni. Ha ilyenkor az anyában nem tudatosul, hogy állapota egy mentális zavar, amiről nem tehet, könnyen juthat arra a következtetésre, hogy rossz anya. Ez persze minden depressziónál így van, de a szülés utáni periódusban még inkább destruktív a környezet ilyen jellegű hozzáállása, hiszen társadalmi elvárás, hogy a szülőknek, különösen az anyának ilyenkor kell a legboldogabbnak lenniük.

Életmód

Elengedhetetlen, hogy a betegek tisztában legyenek az életmód-változtatás fontosságával, azzal, hogy depressziónál egyáltalán nem megengedett sem az alkoholfogyasztás, sem a droghasználat. Létkérdés a testmozgás, amelyet akár erőltetni is kell. Ha a beteg hajlandó egy kicsit kocogni vagy úszni, maga is tapasztalni fogja a kedvező hatást, még ha eleinte csak átmenetileg is.

Gyógyszeres kezelés

A pszichoedukációnak fontos része az érintett és a környezet felvilágosítása, hogy miről szól az unipoláris depresszió, mire épül a kezelése. A betegeknek és a hozzátartozóknak meg kell érteniük, hogy a terápiát nem lehet egyből abbahagyni, amint a depresszív állapotnak vége. A gyógyszereket akkor is szedni kell, amikor az érintettek már jól vannak. Az antidepresszánsokat mindig naponta kell bevenni, ezekből nincs olyan depó, mint például a skizofréniánál. A ma ismert hatékony antidepresszánsok mind a szerotonin-, a noradrenalin- és a dopaminrendszerre hatnak, van, amelyik csak egyikre, míg van, amelyik egyszerre többre. Változó, hogy a gyógyszeres terápiára meddig van szükség, de a tünetek megszűnése után legalább egy évig szedni kell az antidepresszánsokat még a legmegengedőbb felfogás szerint is. Ilyenkor az adagot sem szabad csökkenteni, a dózisnak változatlannak kell maradnia. Ha erre nem figyelnek, a beteg visszaesik. Ha már nem első depressziós epizódról van szó, hanem ismétlődésről, a gyógyszeres terápiát csak három év tünetmentesség után lehet abbahagyni. Ha azt tapasztalják, hogy a gyógyszer elhagyása után a major depresszió újra és újra visszatér, az antidepresszánst élethosszig kell szedni.



Egyéb biológiai terápiák

Bonyolultsága miatt ritkán alkalmazzák, de a depresszió kezelését az alvásmegvonás is segíti. Ilyenkor a beteget vagy egész éjjel nem hagyják aludni, vagy hagyják elaludni, de hajnalban felkeltik, majd csak másnap este engedik lefeküdni. Ezt a módszert inkább csak kórházakban alkalmazzák, otthon nehéz kivitelezni. Az alvásmegvonás átmenetileg kimozdíthatja a betegeket a depressziós állapotból, így főleg akkor hasznos, ha valaki az első depresszív fázisban él vele. Ilyenkor megelőzhető lehet, hogy a beteg azt gondolja, állapotából nincs kiút, mostantól mindig ilyen hangulatban lesz. Biológiai terápiaként működhet még a fényterápia is, amelynek lényege, hogy korábban fel kell kelni, és erős fény elé ülni. Ezek keretbe foglalt speciális izzók, nem elég az, ha valaki például a csillárt nézni. A módszer főleg a téli depresszió során nagyon hatásos.

Elektrosokk

Súlyos esetekben, főleg amikor öngyilkosság veszélye is fennáll, vagy a beteg nem hajlandó enni és inni, az elektrosokk is szóba kerülhet. Ennek a módszernek elég rossz híre van, de depressziónál azért előnyös, mert elég hamar hat. Ez a gyógyszereknél nincs így, ott több hetes a látenciaidő, a hatás csak ezt követően jelentkezik. A módszer az Egyesült Államokban, a leggazdagabbak között főképp ezért "divatos". Persze a mai elektrosokkot nem úgy kell elképzelni, mint amit a régi filmekben láttunk: a mai gépek korszerűek, EEG vezérli őket, használatuk során nem történik semmilyen rángatózás. Az EEG az eszközt azonnal leállítja, amint az agyban megjelennek azok a változások, amelyeket ki akartak váltani. A beavatkozás ambuláns, a betegek utána egyből elmehetnek. A kísérleti eljárások között olyanok is vannak, amelyek az agyat különféle elektromágneses sugárzásoknak vetik alá.

Pszichoterápia

Súlyos esetben mindenképp szükség van gyógyszeres kezelésre, ilyenkor a beteg általában nem is alkalmas pszichoterápiára. Ennek oka részben a tünetekben keresendő, hiszen az érintett nem tud koncentrálni, kognitív működései nem a legjobbak, a beteg nem is motivált. Eleve gond, ha az érintett azt gondolja: a pszichoterápia nem ér semmit. Más kérdés, hogy a betegek a gyógyszerekről is ezt gondolják, de esetükben akkor is van farmakológiai hatás, ha abban nem hisznek. Pszichoterápia önmagában emiatt csak enyhe esetekben jön szóba, sőt akkor ez lehet az elsőként választandó terápia. A középsúlyos esetekben is lehet vele próbálkozni, de ha az eredmény rövid időn belül nem észlelhető, vagy romlik is az állapot, akkor a gyógyszert nem lehet kihagyni. A tanulmányok többsége azt igazolja, hogy a két módszer együtt lehet hatékonyabb, mint a gyógyszer vagy a pszichoterápia egymagában.

Leggyakoribb hibák

A depresszióval két fő probléma van. Az egyik, ha nincs megfelelő diagnózis, az orvos pedig nyugtatóval, altatóval, szorongásoldóval kezeli a beteget. A másik probléma az úgynevezett larvált (maszkírozott) depresszió, amely különösen a társadalom alsó regeiben jelenik meg, ahol a pszichés tünetek végképp nem fogadhatók el betegségként. Ilyenkor a betegek arra szocializálódnak, hogy valamilyen érthető dologra, testi tünetekre panaszkodjanak. Ezek a tünetek a larvált depressziónál tényleg jelentkeznek, például fejfájás, hátfájás formájában. A beteg persze érezheti a pszichés tüneteket is, csak azokat az ő kultúrájában nem lehet nevesíteni. Például nem lehet azt mondani, hogy valaki nem megy kapálni, mert nincs hozzá kedve, vagy nem látja értelmét, de azt igen, hogy hátfájás miatt képtelen rá. A testi betegség képében megjelenő depresszióra az orvosok gyakran különféle tüneti gyógyszereket, például fájdalomcsillapítókat, gyomorsavlekötőket adnak, viszont tartós javulást ezek nem hoznak. Ilyenkor az orvost az segítheti, ha részletes anamnézist vesz fel, és feltárja, hogy a családban előfordult öngyilkosság, depresszió vagy bipoláris zavar. Ha a pszichés hajlam ilyen jellegű jeleit sikerül felfedezni, megkezdődhet a kezelés antidepresszánsokkal. Ezt hívják ex juvantibus diagnózisnak, amelynél a kórismét a gyógykezelés eredményei alapján állapítják meg.

A depresszió gyógyulási esélyei

A depresszió nagyon gyakran visszatér, ha a gyógyszerszedést a tünetek megszűnése után egy éven belül elhagyják, szinte biztosan újra jelentkezik. Vannak esetek, amikor a betegeknek élethosszig antidepresszánst kell szedniük.

A depresszió megelőzése

A depressziót biztosan megelőzni nem lehet, de a rendszeres testmozgás csökkenti a rizikóját, ahogy a túlzott alkoholfogyasztás, droghasználat kerülése is. Mivel a stresszhelyzetek is kedveznek a depressziónak, segíthet a stresszkezelési módszerek elsajátítása is.

Szövődmények

A depresszió legsúlyosabb szövődménye az öngyilkosság lehet. A statisztikák azt mutatják, hogy a bejezett öngyilkosságok legalább felét major depresszió miatt követték el. Lehet szövődmény az alkoholizmus és a droghasználat, illetve a különböző altatókkal, nyugtatókkal való visszaélés is.

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Vizi János pszichiáternek.

Kategória: Pszichiátriai betegségek

Orvost vagy magánrendelőt keresek Depresszió kezelésére! További kérdésem van Depresszió témában

Szeretné megelőzni a betegségeket? Többet akar tudni róluk?
Töltse le most a Betegséglexikon applikációt!

Kövesse a Házipatikát:

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+4, +9 °C
Minimum:
-4, +1 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt derült lesz az ég, csapadék nem várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge, közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag