Szívderítő

Az eddigi ismereteinkhez képest szívinfarktus után sokkal tovább fennáll a stroke bekövetkeztének esélye - derült ki egy kutatásból.

Ez az úttörő jelentőségű xenotranszplantáció (amikor egy másik faj egyedéből ültetnek át szívet) számtalan emberi élet meghosszabbításához és megmentéséhez járulhatna hozzá. Valóban kaphatnának 2021 végén sertésszívet a transzplantációra várók?

Influenzaszerű megbetegedés után a szívinfarktus kockázata gyors emelkedést mutat, illetve a stroke rizikója is nő, csak lassabban. Kutatók vizsgálták a téli hónapokban gyakrabban előforduló influenza, a szívroham és a stroke közötti összefüggést.

A Minnesotai Egyetem orvos-biológus mérnökeiből álló kutatócsoport 3D bionyomtatóval állított elő egy forradalmi jelentőségű foltot, amely segíti a szívinfarktus miatt hegesedett szívszövetek gyógyulását. Így lehetségessé válik a szívrohamban károsodott szívszövetek közvetlen kezelése.

Akár konkrét panaszunk van, akár kiemelt rizikócsoportba tartozunk a szív- és érrendszeri betegségeket illetően, jó néhány szűrővizsgálatra számíthatunk, ha bekopogtatunk a kardiológushoz. Az orvos által elvégzett szűrések sora talán hosszúnak tűnik elsőre, de mindnek kiemelkedő jelentősége lehet a diagnózis felállításában, később pedig a kezelés megválasztásában. Lássuk, mit miért végeznek a szakemberek.

Meglepő, de a gének nemcsak bizonyos tulajdonságokat örökítenek át generációról generációra, hanem például a szív-érrendszeri betegségekre való hajlamot is. Honnan tudjuk, hogy minket is veszélyeztet?

A kardiológiai betegek halálozása jelentősen csökken, ha kutyát tartanak - erősítette meg egy újabb vizsgálat. Kisállataink ráadásul még ahhoz is hozzájárulnak, hogy kevésbé érezzük magunkat társadalmilag elszigeteltnek.

Egyre több tanulmány születik arról, hogy a koronavírus hosszú távú hatást gyakorolhat a szívünkre. A szakértők szerint számos sportoló, aki úgy esett át a Covid-fertőzésen, hogy a betegség jeleit nem mutatta, később szívizomgyulladást kapott.

A testedzést sosem késő elkezdeni: kortól, nemtől, élethelyzettől függetlenül jó hatással van a szív- és érrendszerre és mindenki megtalálhatja a számára legkedvezőbb mozgásformát. Azok számára azonban, akik most kezdenének valamilyen sportba vagy régóta nem gyakorolták, nem árt néhány tanácsot megfogadni.

Az özvegycsináló szívinfarktusnak is ugyanolyan tünetei vannak, mint a többi szívrohamnak, de nem mindenkinél jelenik meg az összes tünet.

Jó hírünk van a csokoládékedvelők számára: egy friss kutatás eredményei szerint napi 100 gramm csokoládé elfogyasztása csökkenti a szívbetegségek és a stroke kialakulásának kockázatát.

Egyre több tanulmányban figyelmeztetnek a koronavírus szívet érintő hosszú távú hatásaira. Az amatőr és profi sportolóknak kifejezetten figyelniük kell a figyelmeztetésekre.

Későbbi kardiológiai katasztrófák kockázatát növeli a gyerekkori elhízás, mivel annak hatására megnövekszik a szív mérete és falának vastagsága - derült ki egy német kutatásból.

Az özvegycsináló szívinfarktus a szívrohamoknak az a fajtája, amikor egy vérrög vagy plakk teljesen elzárja a koszorúér bal elülső leszálló ágán lévő artériát (amelyet özvegycsináló artériának is nevezünk). Ez az egyik olyan artéria, amelyik körülöleli a szívet.

A férfiak és nők nem egyformán reagálnak a stressz által kiváltott miokardiális ischaemiára, tehát a szívizom elégtelen vérellátására - ez derül ki egy kutatás eredményeiből. A felfedezés tovább erősíti azt az irányzatot, miszerint nem lehet egyforma tünetekről és veszélyekről beszélni a két nem esetében.

A gyógynövényekből készült, természetes étrendkiegészítőkkel jobb óvatosnak lenni, különösen akkor, ha az interneten készülünk ilyesmit rendelni. Ezek a szerek ugyanis gyakran semmilyen engedélyeztetési procedúrán nem esnek át, így nem tudhatjuk, melyik hatásos, és melyik ártalmas. Több olyan szer is van, amelyeket a merevedési zavarokra felírt gyógyszerek természetes alternatíváinak tartanak, ám akár veszélyes mellékhatásaik is lehetnek.

Stroke az agy vérellátási problémája miatt jön létre: ez jelentheti azt, hogy túl kevés vagy túl sok a vér egy agyi területen. Az viszont minden esetben igaz, hogy a stroke kialakulása az érrendszer (rossz) állapotára vezethető vissza.

A veleszületett szívbetegségek a szívnek olyan anatómiai rendellenességei (szűkületek, elzáródások, lyukak, érproblémák), amelyek még a magzati fejlődés szakaszában alakultak ki. Az újszülöttek egy százalékánál fordulnak elő, és nincs az az édesanya, aki ilyenkor ne rettegne attól, hogy mi lesz a kisbabájával, hogyan fog fejlődni, mikor és hogyan fogják kezelni, műteni az épp csak megszületett gyermekét.

Magyarországon a halálozási statisztikák élén a szív- és érrendszeri megbetegedések állnak, mintegy hetvenezer áldozatot követelnek évente. Több, nagyon súlyos érrendszeri betegség, így a szívinfarktus, az agyi infarktus (a szélütés) és a végtagi érszűkület hátterében ugyanaz az elváltozás, az atherotrombózis áll. Ennek a lényege, hogy a verőerekben vérrög (trombus) képződik, amely az érpályában a keringést akadályozza, elzárja. Az akadály mögött a vérellátás megszűnik, a szövetek egy része elhal.

Csak akkor szükséges kezelni a szívritmuszavart, ha az állapot fokozza a súlyos aritmia vagy a szövődmények kialakulásának kockázatát, továbbá, ha a tünetek súlyosak.