A magnézium így hasznosul a legjobban
A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely biztosítja szervezetünk zavartalan működését. Nem mindegy azonban, hogyan juttatjuk be!
Szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez nélkülözhetetlen a magnézium. Egy átlagos felnőttben körülbelül 25 gramm található belőle: kétharmada a csontvázban, egyharmada a lágyszövetekben, kevesebb mint egy százaléka pedig a sejten kívüli térben, a vérkeringésben. Jelenléte elengedhetetlen szív- és érrendszerünk, idegrendszerünk, immunrendszerünk, anyagcserénk, izmaink és vesénk megfelelő működéséhez. A csontfejlődésben is fontos szerepet játszik, emellett segíti szervezetünk energiaellátását. Nem mindegy azonban, hogy milyen magnéziumot szedünk, illetve, hogyan hasznosul a szervezetünkben. Gyógyszerész magyarázta el a legfontosabb tudnivalókat.
Stressz ellen: hogyan segíthet a magnézium?
A stressz egy bizonyos mértékig hasznos, fokozza energiánkat és éberségünket, segít a problémára koncentrálni. Nagy mértékben vagy tartósan fennmaradva azonban a fizikai egészségben is kárt okoz, ezért kezelni kell. Kattintson a részletekért!
Hogyan szívódik fel leghatékonyabban a magnézium?
A magnézium a különböző étrend-kiegészítőkben és tablettákban is kötött állapotban van jelen, a szervezetnek ki kell nyernie belőle azokat a magnézium ionokat, amelyeket felhasználhat. A gyomorsav segítségével "csomagolja ki" ezeket a készítményeket, amelyek azonban nem hasznosulnak ugyanolyan mértékben. A felszívódást elsősorban az befolyásolja, hogy milyen vegyülettel együtt kerülnek a szervezetbe - mondta el a HáziPatika.com megkeresésére Merész Nóra gyógyszerész. Azoknak a készítményeknek a legjobb a felszívódása, amelyek valamilyen savakkal együtt jutnak be a szervezetünkbe. Ilyen például a magnézium és az orotsav által alkotott só, a magnézium-orotát, amely egyfajta szállítómolekulaként is működik, így hatékonyabban juttatja a sejtekbe a magnéziumot. Szintén jól hasznosul a magnézium-laktát, amelyben a magnézium felszívódását a tejsav segíti.
A magnézium-karbonát szintén sokoldalú magnéziumvegyület, amely a természetben is számos formában előfordul. Magnéziumpótlás mellett szintén használatos a gyomorsav közömbösítésére, illetve súlyemelők, falmászók is használják, hogy megelőzzék a tenyér izzadását, így annak megcsúszását.
Ha a magnézium nem szívódik fel megfelelően és a bélrendszerben marad, úgy hashajtó és savlekötő hatása van. Bizonyos magnéziumkészítmények nem is alkalmasak az ásványi anyag pótlására. Ilyen például a keserűsóként is ismert magnézium-szulfát, amelyet kifejezetten hashajtóként használnak. Fontos tehát, hogy a beteg az állapotának megfelelő készítményt kapja - hangsúlyozta a gyógyszerész.
"Persze a felszívódásra számos más tényező is hatással lehet, többek között bizonyos gyógyszerek - például savlekötők, vérnyomáscsökkentők - szedése is befolyásolhatja. Nagyobb mennyiségű alkohol fogyasztása kihajtja a szervezetből a magnéziumot, tanácsos utána azt pótolni. Hasmenéssel, bélgyulladással járó betegségek szintén magnéziumhiányt idézhetnek elő" - tette hozzá a gyógyszerész.
Mennyi magnéziumra van szükségünk?
A napi magnéziumszükségletet általában testsúlykilogrammonként szokás meghatározni. Egy felnőtt esetében az átlagos napi ajánlott bevitel - tiszta magnéziumionok formájában - 6/10 mg testúlykilogrammonként, ami körülbelül 350-375 mg-nak felel meg. A szükséges mennyiséget természetesen befolyásolhatják az életkörülményeink is: a nehéz fizikai munkát végzők, illetve a várandós kismamák szervezete napi 4-500 mg-ot is igényelhet.
Egészséges és változatos táplálkozással a napi szükségletünk jó része fedezhető, sok esetben azonban magnéziumkészítmények szedésére is szükség lehet. Kiváló magnéziumforrásként szolgálhatnak például a diófélék és egyéb olajos magvak, a teljes kiőrlésű gabonafélék, a hüvelyesek, bizonyos zöldségek - spenót, mángold, karfiol - és gyümölcsök - banán, avokádó, szárított datolya. Egyes halfélék, például a lazac vagy a tonhal magnéziumtartalma is jelentős, ahogy a kakaóé is. Magnéziumszükségletünk nagyjából 10 százalékát ivóvízzel juttatjuk a szervezetünkbe.
Tisztelt Doktor Úr! Amóta csak visszaemlékszem, komoly szorongásos problémáim vannak. A napokban keltette fel a figyelmem, hogy a nem integrált Moro reflex tünetei megtalálhatóak nálam (az allergiától, a hypoglikémiáig tengeri betegségig minden), ami a legfárasztóbb ezek közül, a folyamatos megijedés, és az, hogy a zaj elviselhetetlennek tűnik (pl. egy oviscsoport zaja, bármilyen hirtelen zaj). Elolvasva a Moro és a Strauss reflexet, elbizonytalanodtam, mert maga a reakcióm a második (nyak behuzása, pislogás, stb.). A kérdésem az lenne, hogy felnőtt korban, hogy néz ki egy nem megfelelően integrált Moró reflex, s hogy van-e különbség e között és a túlzott ijedtségi rekció (exaggerated startle reflexet fordítottam így, nem tudom helyes-e), hogyan lehet egymástól megkülönböztetni felnőtnél a Moro reflexet a Strauss reflextől? Ilyen típusú vizsgálatra nálunk nincs lehetőség, ezért kérem a segítségét, hogy tudjam merre induljak. Jó lenne már kicsit felszusszanni.
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Kérdező! A Moro-reflex egy olyan újszülöttkori reflex, amely 4-5 hónapos korban teljesen megszűnik. A felnőtteknél a Strauss-reflex lehetséges. Érdemes lenne ezzel a problémával inkább pszichológushoz fordulni. Üdvözl...
