"Az iskolaőr jelenléte nem tragédia"

A felnőtteken is múlik, hogy a gyermek hogyan éli majd meg az iskolaőr jelenlétét - véli Oláh Csilla, gyermek klinikai szakpszichológus, aki gyakorlati tanácsokkal is szolgált, hogyan készítsük fel a fiatalokat az iskolaőr jelenlétére.

Bár önmagában az új típusú koronavírus miatt is vannak bizonytalanságok az iskolakezdést illetően, ezt a feszültséget csak fokozza, hogy Magyarországon közel 500 vidéki és fővárosi oktatási intézményben lesz szeptembertől iskolaőr. A kormány szerint az iskolaőrök szükségességét többek között a gyermekek agresszivitása tette indokolttá. Mintegy háromszáz általános iskolában és kétszáz szakképzési intézményben munkába álló iskolaőrök közfeladatot ellátó személynek minősülnek, rendőrségi alkalmazottak lesznek, s joguk lesz például a veszélyesnek ítélt diákot igazoltatni, de, ha a helyzet megkívánja, rendőrt hívhatnak rá, vagy akár meg is bilincselhetik. Mindez így önmagában elég rémisztőnek hat, ám Oláh Csilla, gyermek klinikai szakpszichológus szerint a helyzet nem olyan tragikus, mint amilyennek elsőre tűnik. Bár véleménye szerint a problémára nem ez a legideálisabb megoldás és lehetnek egy autoriter személy jelenlétének hátulütői is a gyermekek lelki fejlődésének szempontjából, de nagyon sok múlik a szülőn, a pedagógusokon és a gyermeket körülvevő más felnőtteken, hogy a fiatal hogyan tud mindezzel megbirkózni.

Tőlünk nyugatabbra komplex program részei

Az iskolaőrök csak hazánkban számítanak újdonságnak, tőlünk nyugatabbra már évek óta léteznek, ám ott egy komplex prevenciós program részei, melyet pszichológusok, készségfejlesztő programok és beszélgető körök tesznek teljessé. Hogy itthon lesz-e bármilyen ehhez hasonló kerete a működésüknek, azt még nem tudni, ám önállóan nem biztos, hogy azt a hatást érik el, amit várnak tőlük. "Feltételezhető, hogy egyrészt a pedagógusokat szeretnék a fegyelmezés alól tehermentesíteni, levenni róluk a rossz zsaru szerepet. Másrészt céljuk lehet, hogy jelenlétükkel emlékeztessék a gyerekeket a szabályokra, a közösségben való együttélés elvárásaira" - boncolgatja a bevezetés mögötti további lehetséges indokokat Oláh Csilla, aki szerint, ha valakit már van mire emlékeztetni, akkor valószínűleg nem a legdeviánsabb gyerek. Tehát feltételezhetően már van viselkedésrepertoárja, vannak jó gátlófunkció és kompenzációs képességei, azaz képes az ösztönből feléledő agresszív késztetéseit visszatartani. Ellenben azokkal a brutális gyerekekkel, akik nem tudnak érzelmeikről beszélni, elönti őket az ösztönös reakció, nem tudják sem a felnőtteket, sem a társaikat tiszteletben tartani. "Ezeknél a gyerekeknél az emlékeztetés nem elég, mivel előbb meg kell tanulniuk mindazt, amit aztán szeretnénk, hogy alkalmazzanak" - hangsúlyozta a pszichológus.

Ideális esetben az iskolaőr egy komplex program része, és nem a megfélemlítés eszköze. Fotó: Getty Images
Ideális esetben az iskolaőr egy komplex program része, és nem a megfélemlítés eszköze.
Fotó: illusztráció, Getty Images

Nagyon nehéz helyzetben vannak a mai gyerekek

Hogy a gyermekek ma agresszívebbek-e mint öt éve? - a szakember szerint nem ez a kérdés, hanem az, vajon öt éve is így kezeltük volna-e a helyzetet. Oláh Csilla úgy véli, sem a mai felnőtt társadalom, sem a politika nem képes megérteni a mostani generációt. "A mai gyermekek nehéz, embertelen körülmények között nőnek fel. Mindenki dolgozik, nincs rájuk idő, lepasszolják őket a szülők a virtuális valóságnak, a játékoknak. Elvárják tőlük, hogy minél korábban önállóak legyenek, szolgálják ki magukat, tudjanak egyedül lenni, ugyanakkor mégsem vagyunk képesek elengedni őket" - sorolja a szakember, hozzátéve: az őket érő felfokozott szexuális hatásokról - elég csak a reklámokból visszaköszönő meztelenségre, erotikára gondolni - is tabuként hallgatunk, a nap végén pedig mindez azt eredményezi, hogy nincs is igazán gyermekkoruk.

A klinikai szakpszichológus szerint pont az odafigyelés hiánya az egyik, ami gyakran a viselkedésproblémák hátterében áll. A gyerek pedig megtanulja, ha figyelmet akar, akkor valami rosszat kell csinálnia, akkor majd foglalkoznak vele, tehát végül is eléri a célját. Ezt a mintát csak tovább erősítheti az iskolaőrök jelenléte, akik szintén csak akkor foglalkoznak majd a gyerekkel, ha "bűntényt" követett el. De miért kell ahhoz valamit elkövetnie egy gyermeknek, hogy végre figyeljen rá valaki? - teszi fel a kérdést a szakember. "Ezért működnek komplexen ezek a programok más országokban. Van hol átbeszélni a gyerekkel, hogyan működnek a negatív érzelmek, mit kell tennie, ha úgy érzi dühös, elégedetlen, hogyan lehet ezeket levezetni stb. Az iskolaőr csak a legdurvább esetekben lép közbe, a problémás gyerekek pedig kapnak érdemi segítséget és tanítást, nemcsak a büntetés ígéretét" - mondta a Oláh, aki dolgozott már lakásotthonban nevelt gyermekekkel, de vidéki pedagógiai szakszolgálatnál is.

Iskolai bántalmazás - hogyan segíthet gyermekének?

Az iskolai bántalmazás régóta felismert, komoly probléma. Vannak, akik fokozottabb veszélynek vannak kitéve. Kiből lesz áldozat? El lehet-e kerülni, megelőzhetőek-e a súlyos következmények? Mit tehet a szülő? Ahhoz, hogy segíthessen gyermekének hatékonyan kezelni az iskolai bántalmazást, fel kell tudni ismernie azt, és tudnia kell, mit kell tenni ilyen esetben. További részletek korábbi cikkünkben.

A szorongó gyerek a rendszer "kedvence"

Milyen hatással lehetnek az iskolaőrök egy szorongó gyermekre? - kérdeztük a szakembert. Oláh Csilla szerint, abban a poroszos nevelési stílusban, amely jelentős részben még mindig az oktatási rendszer alapját képezi, pont ez a gyerek a kívánatos: csendes, nem okoz problémát, nincsenek magatartási gondjai, de önbizalma sem, így teljesen alá tud rendelődni a pedagógusnak és a többieknek. "Ebből is látszik, hogy az iskolaőr csak arra a problémára nyújt megoldást, amit a rendszer tart problémának, márpedig a rendszer a szorongást nem tartja annak" - fogalmazott a klinikai szakpszichológus, aki szerint kicsit a "magyar kultúra" része, hogy szeretünk félelmet kelteni az egyenruha iránt. Úgy véli, egy szorongó gyerek általában is megtanulta, hogy neki nem szabad megtennie, amit szeretne. A legjobb, amit ilyenkor felnőttként tehetünk, ha beszélgetünk vele, ha elmondhatja, hogy mit érez és gondol, mi pedig megerősítjük abban, hogy a viselkedését ő irányítja, s attól, még, hogy ott egy iskolaőr, lehet vidám. Ha mindezt átbeszéljük vele, akkor ő is képes lesz kontextusba helyezni az iskolaőrt a saját világában.

Rajtunk is múlik

Mielőtt azonban elkezdenénk a gyermeket felkészíteni az iskolaőrre, vizsgáljuk meg saját hozzáállásunkat. Vajon mi hogyan viszonyulunk mindehhez? Oláh Csilla arra figyelmeztet, bármi újat vezetnek is be az életünkbe, valahogy mindig arra vagyunk kondicionálva, hogy úgy érezzük, ezek korlátoznak minket. "Az iskolaőr jelenléte nem tragédia" - szögezi le a szakember, aki szerint, ha mi ettől most kétségbe esünk, azt hisszük a gyerekeink veszélyben vannak, el vannak nyomva, akkor ezzel csak egy állandó harckészültségre állítjuk be utódainkat.

"Ez csak tovább fokozza a szorongásukat. És nehéz úgy kreatív, boldog gyereknek lenni, ha állandóan azon feszengek, hogy koronavírus van, meg iskolaőr van, meg annyi minden más. Most egy olyan korszakban élünk, amikor ezek a nehézségek, de minden korszaknak megvoltak a sajátjai. Az élet része, hogy vannak nehézségek, de minden adott hozzá, hogy ezekkel meg tudjunk küzdeni. Próbálkozni kell. Ha nem sikerül, szabad újrakezdeni. Ezt kell a gyerekeknek átadni" - fejtette ki a pszichológus. Oláh Csilla egyrészt azt tanácsolja, keretezzük át a helyzetet úgy, hogy az iskolaőr azért van ott, hogy megvédje a gyermekeket olyan helyzetektől, ami őket veszélyeztetné. Másrészt, mielőtt még a saját véleményünket elmondanánk, inkább kérdezzük meg a gyermekünket, ő mit gondol erről a helyzetről?

A beszélgetés a kulcs

"Kezdjük finom bevezetéssel, hogy lesz egy néni vagy bácsi, aki tulajdonképpen egy iskolai biztonsági őr, mit gondolsz te erről? A gyerek pedig el fogja mondani, s így talán, ha vannak, kiderülnek irreális félelmei, melyet mi felnőttként korrigálhatunk" - mondta a pszichológus, hangsúlyozva: ha a gyermek kérdései mentén beszélgetünk vele a témáról, akkor nem terheljük le, nem mondunk neki olyat, amit úgyse értene meg, esetleg nem is kíváncsi rá, ellenben válaszokat kap az őt foglalkozó aspektusokra. A beszélgetés azonban ne csak ilyen esetekben legyen fontos, hanem mindig. És ne csak arról kérdezzük meg a gyereket, hogy mi volt a baj az iskolában, hanem akár pozitív dolgokat is, például min nevetett aznap a legnagyobbat. Figyeljünk oda rájuk, hiszen a gyerek naponta 8 órát, nélkülünk, tehát egyedül van a társaival és tanáraival, ahol csak magára számíthat. Ha azt érzi, hogy otthon elmondhatja, mit gondol, mit tapasztalt, mit nem értett, akkor ez az önismeretéhez is hozzátesz, rájön, hogy tud a dolgokról beszélni és képes adott esetben segítséget is kérni. "Ez a legfontosabb készségkombináció ahhoz, hogy a később felmerülő belső feszültségeket kezelni lehessen" - mutat rá a beszélgetés személyiségfejlesztő hatására Oláh, megjegyezve: a gyerekek rugalmasak, hiszen az iskola számukra amúgy is egy harctér, ahol nap mint nap túl kell élni.


"Az iskolában eddig is érte trauma a gyerekeket, gondoljunk csak bele, felnőtt korban hányan cipelnek magukkal ilyen iskolai traumákat. Ez azonban valahol normális, hiszen ez a szocializáció elsődleges színtere, tele konfliktusokkal, a tanulás nyomásával, az első szerelmekkel stb. Ha a rendszer erre odafigyel, és például osztályfőnöki órákon beszélgetnek majd az iskolaőrről, akkor nem lesz alapvetően gond" - adott hangot reményeinek a gyermek klinikai pszichológus. Ha problémás gyerekeket nem segítik, nem tanítják meg érzelmeik felismerésére, az asszertív kommunikációra, akkor számukra a képlet leegyszerűsödik: ha nem fejezem ki magam, akkor nincs büntetés. A belső érzelmi világával tehát nem dolgozik, ebből pedig kialakulnak az elfojtások, melyek később még nagyobb problémákhoz vezethetnek.

 

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+21, +26 °C
Minimum:
+2, +8 °C

Hazánkban szombaton délelőtt változó mennyiségű és vastagságú fátyolfelhőzet szűri a napsütést, csapadék ezekből a felhőkből nem alakul ki.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag