A SARS-CoV-2 eredete nyomasztóan homályos

Egy évvel a SARS-CoV-2 koronavírus azonosítása után a kutatók még nem tudják, hogy a kórokozó hogyan ugrott át fajról-fajra, mígnem képessé vált megfertőzni az embereket. Egy vezető francia virológus sorra vette a különféle hipotéziseket, beleértve a vírus laboratóriumból való véletlen kijutásának lehetőségét is.

Étienne Decroly a francia virológiai társaság tagja, a CNRS (a Francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont) vezető kutatója, a biológiai makromolekulák szakértője, az Aix-Marseille Egyetem tanára a CRNS hírportáljának adott interjút. Először is elmagyarázta, hogy most, amikor már elkezdődött a lakosság beoltása, miért olyan fontos megérteni a COVID-19-járvány mögött álló vírus genealógiáját, azaz leszármazását.

denevér
A denevérek közreműködése a SARS-CoV-2 létrejöttében nyilvánvaló, de nem elégséges ok - Fotó: Getty Images

Szerinte azok után, hogy az elmúlt 20 évben a 2002-es SARS-CoV és a 2012-es MERS-CoV után a COVID-19-et okozó SARS-CoV-2 (amely a világon eddig már bizonyítottan 86 millió embert fertőzött meg, köztük e cikk megjelenéséig több mint 330 ezer magyart) a harmadik emberi koronavírus, amely súlyos, halálos légzési megbetegedésekért felelős, fel kell készülnünk az esetleges újabb kitörésekre. Ma már eléggé ismerjük ezt a víruscsaládot, amely elsősorban a denevérek körében kering, és zoonózissal alkalmanként járványokat vált ki az embereknél. Kulcsfontosságú feltárni, hogy ezek a vírusok hogyan lépték át a faji gátat és hogyan váltak emberről emberre könnyen terjedő kórokozókká. A pandémiás vírus megjelenésével járó evolúciós mechanizmusok és molekuláris folyamatok tanulmányozása elengedhetetlen az ilyen típusú kitörések jobb előrejelzése, valamint a terápiás és oltási stratégiák kidolgozása érdekében - állítja a kutató, aki tanulmányt is publikált ebben a témában.

Valahol van egy rejtélyes állat...

A járvány első szakaszától kezdve a denevérek voltak a szakemberek célkeresztjében, mert a koronavírusok közel 500 denevérfajt fertőztek meg, és a szerepük a korábbi járványokból ismert és jól dokumentált volt. A természetben a különböző denevérpopulációk ugyanazokat a barlangokat használják, és különböző vírustörzsek egyszerre fertőzhetik meg ugyanazt az állatot. Ez a helyzet megkönnyíti a vírusok genetikai rekombinációját és evolúcióját, lehetővé téve bizonyos törzsek számára, hogy kifejlesszék a faji gáton való átlépés képességét.

A SARS-CoV-2-vel fertőzött különböző betegek vírusmintáinak genomszekvenálással való összehasonlítása 99,98 százalékos azonossági arányt tárt fel, ami azt jelzi, hogy a törzs az emberben nemrégen jelent meg. Hamarosan az is kiderült, hogy ez a genom 96 százalékban megegyezik az állatok guanójából 2013-ban gyűjtött denevérvíruséval (RaTG13), amelynek szekvenciái csak 2020 márciusa óta ismertek. Ezenkívül ennek a genomnak egy töredéke teljesen azonos egy másik, 370 nukleotidból álló, 2016-ban szekvenált mintával, amelyet 2013-ban gyűjtöttek a kínai Jünnan tartományban egy bányában, ahol három bányász halt meg súlyos tüdőgyulladásban.

Más ismert humán koronavírusok elemzése csak 79 százalékos genetikai azonosságot mutat a SARS-CoV-1 és a SARS-CoV-2 között, és csak 50 százalékot a MERS-CoV esetében. Azaz a SARS-CoV-2 genetikailag közelebb áll azokhoz a vírustörzsekhez, amelyeket korábban csak a denevérekben terjedtek. Tehát nem olyan emberi törzsekből származott, amelyeket ismertünk, továbbá csak nemrégiben szerezte meg azt a képességet, hogy elhagyja természetes állattározóját, ami valószínűleg denevér.

Soha nem bizonyították még, hogy denevér fertőzött meg embert

A viták azért nem jutottak nyugvópontra a SARS-CoV-2 származásáról, mert még egyetlen járványt sem bizonyítottak, amelyben közvetlenül denevérek fertőztek meg embereket. Ezért a szakértők úgy gondolják, hogy az emberre való átterjedés valószínűleg egy köztes gazdafajon keresztül történt, amelyben a vírus fejlődhetett és átalakulhatott úgy, hogy képes legyen az emberi sejteket megfertőzni. A tobzoska azért lett e szerep jelöltje, mert a koronavírusban, amely ezen állatot megfertőzi megtalálták azt a rövid genetikai szekvenciát, amely az ACE-2 receptor felismerési doménjét kódolja. Tudjuk, hogy ez teszi lehetővé a SARS-CoV-2 behatolását az emberi sejtekbe. Csakhogy a tobzoskát fertőző vírus genomjának többi része túlságosan különbözik a SARS-CoV-2-től ahhoz, hogy a közvetlen őse lehessen.


A SARS-CoV-2 tehát számos, a tobzoskákban és denevérekben keringő koronavírusok közötti többszörös rekombinációkból származhatott, ami adaptációhoz vezetett, és ez lehetővé teszi az emberre történő átvitelét. Ebben az esetben a COVID-19-járvány másodlagos oka a köztes gazdával való érintkezés lehetett, esetleg egy állattal, amelyet a kínai Vuhan piacán értékesítettek. Ez a hipotézis azonban számos kérdést felvet. Először is egy földrajzit. A denevérek vírusmintáit Jünnanban gyűjtötték, közel 1500 kilométerre Vuhantól, ahol a világjárvány elkezdődött. Van egy ökológiai kérdés is: a denevérek és a tobzoskák különböző ökoszisztémákban élnek, ezért nehéz elképzelni, hogy vírusaik hogyan rekombinálódhattak. Ami a legfontosabb, hogy a SARS-CoV-2 szekvenciák és a tobzoskák szekvenciái közötti azonossági arány csupán 90,3 százalék, ami jóval alacsonyabb, mint ami általában megfigyelhető az embert fertőző törzsek és a másodlagos gazdaszervezeteket szennyező törzsek között. Az előző koronavírus járványban a SARS-CoV genomja és a cibetmacskákban megtalálható törzs genomja, amelyből származik, például 99% -ban megegyezik.

Az utóbbi évek néhány igen veszélyes járványában a denevéreknek komoly szerepük volt. A Nipah-vírus 2001-es indiai kitörése során, amely fertőzött nyers pálmalé fogyasztásával kezdődött, 66 esetet regisztráltak, amelyből 45 halállal végződött. A SARS (súlyos akut légzőszervi szindróma néven ismert koronavírus) 2002-es járványa Ázsiából indulva világszerte 8 ezer fertőzést és közel 800 ember halálát okozta. Az Ebola-vírus 2014-2016 közötti kitörése már kifejezetten sokkolta a világot, hiszen több mint 28 ezer embert ért el, és több mint 11 ezret meg is ölt Afrikában. És persze a COVID-19 esetében is elég nyilvánvaló a közreműködésük. A járványokban való részvételükhöz a hátteret a denevérek különleges immunrendszere adja. Részletek!

A zoonózisokban (a fertőzések állatról emberre való átterjedésében) a másodlagos gazdasejtek általában a háziállatok vagy a vadon élő állatok között találhatók, amelyek érintkezésbe kerülnek az emberi populációval. A mostani esetben a vuhani piacon értékesített állatfajokban talált vírusok kutatása ellenére egyelőre nem különítettek el közvetítő vírust az RaTG13 és a SARS-CoV-2 között. Amíg az egyiket nem azonosítják és genomját nem szekvenálják, a SARS-CoV-2 eredetének kérdése megválaszolatlan marad. Az emberifertőzéselőtti utolsó állatközvetítővel kapcsolatos meggyőző bizonyítékok hiányában egyes források azt sugallják, hogy a vírus laboratóriumi balesetet követően léphette át a faji gátat, vagy akár ember fejleszthette.

Akár a laboratóriumból is megszökhetett

A laborból való szökés hipotézise nem zárható ki, tekintettel arra, hogy a 2003-ban megjelent SARS-CoV legalább négyszer csúszott ki a laboratóriumi kísérletek keretei közül. Ezen kívül a SARS-CoV-2 kitörési zónájának szomszédságában van az a laboratórium, amelynek az egyik fontos tevékenysége a koronavírusok vizsgálata, s a kutatók egyebek mellett éppen a faji gáton való átjutás mechanizmusait vizsgálták. Jelenleg azonban a teljes vírusgenomok filogenitásán alapuló elemzések nem adnak egyértelmű következtetéseket a SARS-CoV-2 evolúciós eredetéről.

A három fő forgatókönyvről, amely a SARS-CoV-2 járványkeltő képességének kialakulását írja le, illetve az ezzel kapcsolatos összeesküvéselméletek valóságtartalmáról - amelyek egyik elindítója Luc Montagnier Nobel-díjas biológus volt -, továbbá a víruskutatás paradigmaváltásáról Étienne Decroly további részleteket is megosztott, amelyek a Novo Sapiens tudományos hírmagazinban olvashatók.

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+10, +16 °C
Minimum:
+3, +8 °C

Hazánkban kedden délelőtt nagyon változékony idő lesz.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge, közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag