Évente csaknem 9 ezren halnak meg tüdőrákban és bár az elmúlt évben csökkent valamelyest az áldozatok száma, félő, hogy a kötelező tüdőszűrés megszüntetése miatt újra nőni kezd a tendencia.
A Morbus hungaricus, azaz magyar betegségként emlegetett
Tbc visszaszorítására kezdték kiépíteni az országos tüdőgondozó hálózatot az 1940-es évek végén. A rendszeres szűrés és a csecsemőkori oltás hatására a
tuberkulózis vissza is szorult, tavaly összesen 895 beteget diagnosztizáltak. Átvette viszont a helyét a tüdőrák.
Évente sokezer halál
Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet 2015-ös kiadványa szerint, míg 1970-ben 3076 beteget tartottak nyilván, 2014-ben már 21 ezret. (Igaz, az összes beteg számának növekedését a terápia fejlődése is erősen befolyásolja, azaz tovább élnek a betegek.)
Évente 8-8,8 ezer tüdőrákos hal meg - 2-3 ezerrel többen, mint a szintén gyakori szívinfarktusban.
Az ezredforduló óta átlagosan hatezer új beteget vettek nyilvántartásba évről évre a tüdőgondozókban, és ehhez még hozzá kell adni azt a 3-4 ezer új beteget, aki nem szerepel az éves gondozói nyilvántartásban. 2013-ban a
rosszindulatú daganatos betegségben meghaltak 26 százaléka tüdőrákos volt, ebben a körben ez az egyik
vezető halálok. Míg a korábbi években a tüdőrák főleg a férfiak betegsége volt, az utóbbi években már
"felzárkóztak" a nők is.
Ezért aggasztó a kötelező
mellkasröntgen-szűrés megszüntetése, ez a vizsgálat ugyanis sok, viszonylag korai, még operálható stádiumban lévő tüdőrákot derített fel. (Az orvostudomány a tüdőráknál 7 stádiumot és alstádiumot különböztet meg aszerint, hogy melyiket hogyan lehet még kezelni. A III.A-tól szinte kizárt a műtét.)

A mellkasröntgen megmutatja a tüdőrákot
Tüdőszűrés persze továbbra is van, de a kötelező jelleg megszűnésének hatására egyetlen év alatt
400 ezerrel esett vissza a számuk, így 2014-ben 1,6 millió ilyen vizsgálatot végeztek.
Másmilyen szűrés
A Korányi Intézetben jelenleg folyik egy
mintaprojekt, melyben az kutatják, hogyan lehetne egy olcsóbb, de valóban hatékony szűrőmódszert bevezetni akár országosan. Ideális lenne a
CT, csakhogy az nagyon drága, ezért a Korányiban egy másik módszer, az úgynevezett
digitális tomoszintézés hatását is vizsgálják. Ennek lényege, hogy digitális rétegfelvételeket készít a mellkasról, és egészen kis elváltozásokat is megtalál, míg a hagyományos röntgen a szív vagy a bordák által kitakart területet nem "látja".
Legjobb a megelőzés
Sok szakember szerint a tüdőrák a lehető legjobb ellenszere a megfelelő tájékoztatás: nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy
10 tüdőrákosból 9-en dohányoznak, vagy korábban
dohányoztak. Ráadásul, ha valaki időben - legrosszabb esetben 40. életéve betöltése előtt - nem hagyja abba, azon a szűrés sem tud segíteni. Azaz a betegség kialakulását nem tudja megelőzni, márpedig a megelőzésnél nincs hatékonyabb módszer.